A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1978-07-01 / 7. szám

319 másik mozgalom azonban nem tette le egészen a fegyvert. Ellenállási gócok ma is megnehezítik az ország kormány­zását. Ehhez ráadásként zairei és dél­afrikai betörések is nyugtalanították az önállóvá vált országot. 1976-ban é- szakról betörő egységek sok falut fel­dúltak és a lakosságot kisebb települé­seken lemészárolták. Az erre válasz­ként Zaire déli tartományai ellen tör­tént angolai támadást a marokkóiak segítségével leverte Zaire és kisebb egy­ségei 77-ben is nyugtalanították Ango­lát. Innét nemrég kubai csapatok támo­gatásával vonultak be Zaire déli terü­leteire. Angola déli részén tavaly nyá­ron olyan áttekinthetetlen volt a hely­zet, hogy az UNITA, Jonas Savimbi mozgalma, a 16 déli tartományból ki­lencet magáénak mondott és egy kü­lön "Szocialista Angola’’ kikiáltását helyezte kilátásba. A déli területekre a dél-afrikaiak is be-betörtek s legu­tóbb például felégettek egy őket zak­lató guerilla-központot. A hivatalosan megszűntnek nyilvá­nított polgárháború tehát nem ért vé­get a három felszabadító mozgalom között s ha az MÉLA az ország nagy részét kormányozza is, a polgárháború gazdasági következményei felett nem tud úrrá lenni. A termelés brutálisan csökkent. Az üzemek még 50%-át sem tudták termelni annak, amit a portugá­lok alatt termeltek s a gazdasági nehéz­ségek következtében beállt elégedet­lenség 77 májusában egy (különben si­kertelen) államcsíny-kísérletben rob­bant ki, amelyet az MÉLA radikális szárnya vezetett. Agostinho Neto ezután a kubaiak segítségével visszaszorította a déli or­szágrész gazdaságilag jelentéktelen te­rületeire az UNITA csapatokat és a múlt év decemberére fel tudta fokozni a kávé és az olaj kivitelét, amelyből, mint egyedüli forrásból képesek az an­golaiak külföldi devizát szerezni orszá­guk gazdasági életének felépítéséhez. Az éberség, szigorú felügyelet és az újból meginduló munka jegyében tartották tavaly decemberben első na­gyobb méretű kongresszusukat, ame­lyen hivatalosan is a marxizmus-leni­Zász lóbontás Agostinho Neto, az óva­tos haladás híve volt s a puccs-kísérlet is ezért robbant ki ellene. Ennek meghiúsítása után arra a meggyőződésre jutott, hogy pártjának radikális frakciójára fokozottabb tekintettel kell lennie. Ennek eredménye az a- ránylag gyors átállás a marxi-lenini vonalra. - Képünk: a kongresszus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom