A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-07-01 / 7. szám
315 tervezetével foglalkozik). Hogy a konkordátum revíziója szerencsés befejezést érjen, ahhoz a kommunisták jóakaratára is szükség van. Ha el akarják kerülni, hogy a radikálisabb körök — akik nem revíziót akarnak, hanem a régi konkordátum egyszerű érvénytelenítését — nézeteik népszerűsítésére ne tudjanak tábort szervezni a parlamentben (a legfelsőbb bíróság ítélete szerint nem lehet népszavazás elé vinni a kérdést), akkor a kommunisták jóindulatára is szükség van. Ezek most taktikai meggondolásokból kevésbé antiklerikálisoknak mutatják magukat, mint a többi nem-kommunista, laicizáló szellemű pártalakulat. Amit a Vatikán a kormányválságról és a mostani olasz politikai állapotokról igazában gondol, az a ’’Civilta Cattolica” januári számából világos. A folyóirat feltehetően a vatikáni államtitkárság felfogását adta tovább, amikor kijelentette, hogy nem jöhet létre olyan politikai egyesség a kereszténydemokraták és a kommunisták között, amely az utóbbiak kormányba bevonását célozná. A 77 júliusi megegyezés által teremtett egyensúlyt nem szabad felborítani, mert annak eredménye csak egy új választás lenne. Arról lehet szó, hogy a megegyezést revideálják vagy hogy minisztereket leváltsanak, a helyes álláspont viszont az, hogy a kormányt hagyni kell békében dolgozni a konkrét problémák megoldásán. A DC megnyugtatására még azt is megállapította ez a cikk, hogy nagy általánosságban továbbra is birtokolják a katolikus szavazók bizalmát. Amikor a kormány átalakításáról folytak tárgyalások, az említett folyóirat egy újabb cikkel jelentkezett. Februári számában két jezsuita, Bartolomeo Sorge és Giuseppe de Rosa, egy közösen írt cikkben fejtették ki, hogy a katolikusok minden politikai párttal hajlandók dialógusbe elegyedni, sőt együttműködni is, nem léphetnek azonban szövetségre a kommunistákkal a párt parancsuralmi beállítottsága és ideológiai integrizmusa miatt, amely minden másként gondolkodót a végén elnyom; a szövetségeknek náluk csak taktikai értékük van: egy-egy ú- jabb lépés és eszköz céljaik eléréséhez. A két író burkoltan a DC számára is belefűzött egy üzenetet a cikkbe. Azt írták, hogy a világi hívek ugyan a hierarchiától függetlenül folytathatják politikai tevékenységüket, szívük mélyén azonban nem függetleníthetik magukat az egyház szociális tanaitól. óvatos, de határozott olasz püspökök Az olasz püspökök óvatosan, de érthetően nyüatkoztak a helyzetről a- nélkül, hogy a kormányválságot, mint politikai jelenséget, részletes elemzésnek tették volna alá. Állandó Tanácsuk, amely három napos ülésen foglalkozott a következő püspökkari konferencia előkészítésével, nyilatkozatot is fogalmazott meg s ezt az ’’Osservatore Romano” le is közölte. Ebben az olasz államban jelentkező póblémákkal (terrorizmus, tanácstalanság a politikai erkölcsök vonalán, az ifjúság egészséges fejlődésének veszélyeztetése) kapcsolatban részletesen foglalkoznak a különféle ideológiákkal és főként a kommunizmussal való kapcsolatokkal. Nem húznak éles választóvonalat a katolicizmus és kommunizmus között, nem ismételnek régi útmutatásokat vagy elmarasztalásokat, de amikor a különféle ide
