A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-05-01 / 5. szám
231 sukat. Ugyancsak megoldatlan a világiak bevonása is a hitoktatásba. A Szegedi Hit- tudományi Főiskolán az utóbbi években mintegy 30 világit részesítettek magánjellegű teológiai oktatásban. Ezeknek a kiképzett katekétáknak megbízatása elől a- zonban az állami hatóság mereven elzárkózik. A jelen tanévben a Budapesti Hittudományi Akadémián férfiak és nők számára 3 éves teológiai levelezőtanfolyamot hirdettek meg. Célja, hogy egyházi intézmények laikus vezetőit és alkalmazottait, de minden érdeklődő világi hívőt, férfit és nőt tudományos szinten bevezessen a mai keresztény filozófia és teológia alapos ismeretébe. Arról egyelőre nincs szó, hogy a végzett növendékeket később a püspökök alkalmazhatják-e hitoktatóként vagy sem. A magyar püspökök szeretnék, ha a gyermekek a hit elemeit a családban kaphatnák meg. Ezért a legkisebbeknek szóló hittankönyv pedagógiai és didaktikai u- tasításokat is tartalmaz a szülők számára. De a szülőknek sem idejük, sem felkészültségük sincs arra, hogy gyermekeiket bevezessék a hitbe. A legtöbb mai 6-14 é- ves szüleinek iskoláskora már a fakultatív hitoktatás idejére esett. A nagymamák még azok, akik ebben segítenek. Ők még rendszeres hitoktatásban részesültek s a- mit saját gyerekeiknél a körülmények miatt esetleg elmúlasztottak, most unokáiknál igyekeznek pótolni. A hitoktatás helyzetében Magyarországon a kétségtelen sikerek és áldozatos munka ellenére további visszaesés várható. Az a hitoktatói szolgálat, amelyet a magyar egyház ma nyújtani tud, a katolikus fiataloknak csak egynegyedét- egyötödét éri el. Az állam maga is korlátozza a hitoktatást adminisztrációs megszorításaival, a résztvevők számának maximálásával, a vallásos sajtó korlátozásával s a vallásnak a tömegtájékoztatási eszközökből való kiszorításával. A mai magyar egyháznak létérdeke tehát, hogy evangelizációs lehetőségeit, különösen a hitoktatók számát megnövelje. Uj szempontok a lelkipásztorkodásban: Új n 6 -pasztoráció ? múltban a nemek egyházi életben játszott szerepére való tekintettel meg lehetett koc- w* káztatni azt a tréfás kijelentést, hogy az Egyház tulajdonképpen egy férfiak által vezetett vallási társulás a nők számára. Az sem járt messze az igazságtól, aki azt hirdette, hogy az asszonyok sorsa a gyermek, a konyha és a templom körül forog - mert a nő társadalmi szerepe valóban ebben a régióban játszódott le hosszú évszázadokon át. Amikor az Egyház a 19. században felfigyelt a hasonló kultúrájú, -korú és-foglalkozású társadalmi osztályok sajátos lelki gondozásának fontosságárra, az ebben az irányban megindult munkák sokkal eredményesebbek voltak az asszonyok és a leányifjúság körében, mint a férfiaknál vagy a fiúknál. És mielőtt az egyház tudósai hozzáfogtak volna a világiak apostolkodásának teológiai a- lapozásához, a nők már régen betöltötték apostoli szerepüket a családban — és családjukon keresztül a társadalomban is. Ma viszont - hacsak a látszat nem csal - sorsdöntő változások mennek végbe ezen a vonalon. A nők nemcsak jogi és politikai síkon lettek egyenrangúak a férfiakkal, nemcsak I
