A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-05-01 / 5. szám
I lamvezetés gyakorlatában is valósuljanak — az evangelizáció maga a helyi lelkipásztorkodásban történt. Csak az 1930-as évek végén kezdték a hívek hitéleti ösz- szefogását célul kitűző egyházközségi szervezetek kialakítását. Ez azonban lényegében még ma sem fejeződött be. Az egyházi élet dinamikus elemei a rendkívül elterjedt hitbuzgalmi, világnézeti és katolikus jellegű társadalmi egyesületek voltak. Ezekben értékes, főleg értelmiségi réteget fogtak össze, de a falusi lakosság nagy része is tagja volt hitbuzgalmi egyesületeknek. A népi vallásosság még széles rétegeket ért el. Ezen e- gyesületek evangelizációs jelentőségét emeli ki a 30-as években létesített Actio Catholica is, melynek feladata a püspöki kar kívánsága szerint a katolikus egyesületekben folyó munka koordinálása lett volna. Az egyházmegyés papságot a hitoktatás és az evangelizáció munkájában a háború végéig mintegy 2000 szerzetes és 8000 szerzetesnő támogatta. A 180 férfi és 450 női szerzetesház a közvetlen evagelizálásnak kiindulópontjai, sokszor nagy hatósugárral rendelkező állomásai voltak. Hitoktatónők képzésére az Angolkisasszonyok rendjének budapesti Ward Mária kollégiuma szolgált. (A Jézus Szíve Népleányai Társaságának Szegeden 1946-ban felállított Xaveriánum hitoktatónőképzője csak rövid ideig működhetett.) Évente kb. 30-40 új női tanerő állt a hitoktatás szolgálatába. A háborút követő években ezek a történelmileg adott előfeltételek alapvetően megváltoztak. Az iskolai hitoktatás fakultatív lett és egyre nagyobb nehézségeket gördítettek eléje; a felekezeti iskolákat 8 középiskola kivételével megszüntették; a katolikus nyomdákat, könyvkiadókat csaknem teljes egészében államosították; a folyóiratok, újságok számát minimálisra redukálták; minden vallásos egyesületet feloszlattak; a szerzetesek működési engedélyét megvonták — kivéve a 8 katolikus középiskola ellátására engedélyezett minimális számot. Megszűntek a hitoktatónő-képzők, a már kiképzett hitoktatónők csak kivételesen taníthattak hittant. A mai társadalmi környezet pedig nem segíti elő a hitigazságok átadását, sokkal inkább akadályozni igyekszik. a hitoktatás és evangelizáció jelenlegi kerete A fakultatív iskolai hitoktatást elrendelő 1945/5 sz. törvény végrehajtási utasítása diszkrimináló megszorításokhoz és kellemetlen eljáráshoz köti az iskolai hitoktatást az általános iskolákban és az általános gimnáziumokban (egyéb iskolatípusban, pl. szakközépiskolában hitoktatás egyáltalán nem lehetséges): a hittanra való beiratkozást a szülőnek meghatározott napon személyesen vagy írásban kell kérnie. A hittanórákat csak a rendes tanítási idő előtt vagy után lehet tartani. A jelentkezőket az iskolci osztályok létszámának megfelelő csoportokba kell ösz- szefogni, ezeket szükség esetén különböző életkorú, sőt esetenként különböző iskolákba járó gyermekekből kell kialakítani. A hitoktatónak a hitoktatáshoz külön állami engedélyre van szüksége, nem lehet tagja a tantestületnek, a tanári szobába nem mehet be, egyéb iskolai vagy iskolánkívüli közreműködésre nem kérhe226
