A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-04-01 / 4. szám
184 lyan erkölcsi gyengeség, amely minden emberben megvan s már születésünkkor velünk együtt jön a világra. Ezt a tanítást szemlélteti Ádám és Éva története. Ez a három kiragadott példa mutatja a készülő katekizmusok irányát: a történeti elbeszélések helyett azok jelképes jelentésén van a hangsúly. — A példákat vég nélkül sorolhatnánk (nemcsak az Ószövetségből), de a régi és a készülők között mutatkozó eltérést szemléltessük inkább katekizmus szövegeken. A kérdés és az első felelet egy régebbi francia katekizmusból való, a második válasz egy mai katekéta munkaközösség katekizmus vázlatából. Ki az Isten? Az Isten végtelenül tökéletes örök szellem, mindenek teremtője és ura. Istent nem lehet meghatározások keretei közé szorítani. Isten az, aki szól hozzánk. Kivételes módon szólt hozzánk Jézus Krisztusban, szól hozzánk Egyháza révén, amely arra törekszik, hogy Isten igéjét helyesen magyarázza. Isten örök, azaz: nem az emberi történelemmel kezdődik és nem is lesz vége annak végeztével. • Mit értünk a Szentháromság titkán? A Szentháromság titkán értjük azt, hogy egy Istenben három személy van. Az első hívők bibliai történetei sejt- tetik velünk, hogy Isten nem magános valaki, nincs egyedül. Ott van az emberi történelem kezdetén és kimutatja, hogy párbeszédet kíván kezdeni az emberrel. Szentlelke az emberekben lakozik. A három isteni személy létét Jézus Krisztus nyilatkoztatta ki és igazolta számunkra. Az Egyháznak négy évszázadba telt, míg a Szentháromság titkát végérvényesen dogmába foglalta. • Kik az első emberpár és mi történt velük? Az első emberpár Ádám és Éva voltak, ők a mi ősszüleink. Nem engedelmeskedtek Istennek, mert az ördög bűnre csábította ő- ket és Ádám bűne átszármazott minden u- tódjára: mindnyájan a megszentelő kegyelemtől megfosztva születünk a világra s nekünk is meg kell halnunk. Amit a biblia nekünk az ember teremtéséről és az eredeti bűnről mond, nem szabad összekevernünk a nép ajkán született legendákkal. Isten nem úgy teremtette a világot, mint ahogy a mesebeli Pinocchio papája faragta fabábú-fiát. A teremtésen a bibliai szöveg azt érti, hogy Isten a saját kezdeményezéséből került vonatkozásba a világmindenséggel s benne az emberrel egészen sajátos módon. A keresztények nem azért hisznek Istenben, mert Ö a Teremtő (Voltaire Nagy Órásmesterének értelmében), hanem elsősorban azért, mert Ö Jézus Krisztus Istene, akinek Igéjére rátaláltak. - Ádám és Éva történetében nem ősszüleinket kell felfedeznünk (hogyan is lehetnének minden embernek ősei?), hanem azt a mindnyájunkat érdeklő nagy kérdést, hogyan lehetséges, hogy amikor az embernek mindene megvan ahhoz, hogy boldogságát meglelje, mégis szerencsétlenné teszi magát. A biblia erre a kérdőjelre azt mondja: az ember felismeri azokat az igazságokat, amelyeket követve boldog élete lesz; és azokat a határokat is, amelyeket nem szabad átlépnie, mert akkor mindent elront. Ilyen határ például a másik ember szabadságának tisztelete. Nos, az emberben él sokszor a vágy a másik ember leigázására, birtoklására, olykor megsemmisítésére is. Ez viszi rá, hogy csaljon, hogy hazudjon. Az eredeti bűn tehát olyasvalami, mint amikor az ember mást mond, mint amit tesz: szakadék van a szavai és a tettei között. Mi a megtestesülés titka? A megtestesülés titka, hogy Isten Fia titokzatos módon emberré lett. Hogy Jézus Krisztus személyének titkát megérthessük, nem születéséből, hanem feltámadásából kell kiindulnunk. Feltámadása valamiképpen bizonyítéka annak, hogy mindaz, amit mondott és tett igaz, mert valóra vált. Ugyanakkor végiggondolhatjuk éle-
