A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-04-01 / 4. szám
185 tének eseményeit egész a születéséig, hogy észrevegyük azokat a jelentős pontokat, a- hol felfed valamit igazi énjéből. Jézus születéséről aránylag keveset mond az evangélium és a szövegben sok legendaszerű rész is van. Az emberi képzelőerő így áll be a hit szolgálatába, s ez helyes is. • Hogyan bizonyította be Jézus Istenségét? Jézus a messiási jövendölések beteljesítésével és csodáival bizonyította be Istenségét. Legfőbb csodája: feltámadása. Az evangéliumot olvasva azt a benyomást kapjuk, hogy Jézust idegesíti, amikor csodát várnak tőle. Úgy érzi magát, mint egy bűvész, akitől azt várják, hogy mutatványaival elkápráztassa közönségét. A csoda tulajdonképpen a hit jele. Annak a hitét jelzi, a- kivel a csoda történik. Jézus előbb mindig arról akar megbizonyosodni, hogy az előtte állóban hit és bizalom van Iránta. "Menj, a te hited meggyógyított téged!” A csoda tehát mindig a hit jele. A varázslat, a bűvész- mutatvány csak elkápráztatja a közönséget. • Biztosak lehetünk Jézus feltámadásáról? Jézus feltámadásáról biztosak vagyunk, mert halála után tanítványai látták, megtapinthatták, beszéltek és étkeztek vele és a feltámadásba vetett hitüket sokan halálukkal pecsételték meg közülük. A feltámadás középpontja a keresztény hitnek. A róla szóló leírások vizsgálata, és az események szereplőinek magatartása kizárja azt a feltevést, hogy Jézus környezete a csalódások következtében képzelgések rabjává lett volna. Elkedvetlenedésük, kétségbeesésük nem is volt alkalmas lelkiállapot arra, hogy bebeszéljék maguknak a feltámadást. Ahhoz, hogy elhigyjék, bizonyítékokra volt szükségük. Látták és hallották Jézust. Meggyőződtek arról, hogy él, mégpedig egy új formában, nem úgy, mint mikor valaki ájulásból, tetszhalálból magához tér. így meggyőződve feltámadásáról, vallják és hirdetik, hogy ő Isten Fia, mert mindaz, amit előre megmondott, bekövetkezett. • Mi történik testünkkel a halál után? A halál után testünk visszatér a földbe, de a világ végén föl fog támadni. Az örök élet nem a halállal kezdődik. A kereszt ség szentsége révén már osztozunk a feltámadt Krisztus életében. így már a kereszteléskor belépünk az örök életbe, amely életünk folyamán fejlődik és halálunkkor é- ri el kiteljesülését. Mai életünk tehát nem e- lőkészület az örök életre; már benne élünk abban a mértékben, amilyen mértékben kiállunk azok mellett az értékek mellett, amelyek a halál után is értékek maradnak. A világ vége minden egyes ember életének a vége. A halállal véget ér az ő világa. A feltámadt Jézusból élő keresztény számára a halál nem pusztulás, hanem átalakulás. Olyan, mint amikor a bimbóból virág lesz, vagy a virágból gyümölcs. • Ki a Szentlélek? A Szentlélek az Atyával és Fiúval e- gyenrangú, harmadik Isteni Személy. Láthatóan szállt le a földre Jézus megkeresztelke- désekor galamb képében, és Pünkösdkor az apostolokra lángnyelvek alakjában. A biblia képes formában említi a Szent- leiket. De nem azt akarja ezzel mondani, hogy a Szentlélek csak galamb vagy lángnyelvek alakjában jelenhet meg. A galamb a béke jelképe, a lángnyelv Isten szeretetéé. Ez a szeretet lángolt fel Krisztus feltámadásának első tanúiban és arra képesítette ő- ket, hogy egészen magukévá tegyék Krisztus tanítását, szerinte éljenek. A Szentlélek az, aki Jézus tanításával kapcsol ösz- sze bennünket, aki segít, hogy egyre jobban megértsük ezt a tanítást. Pünkösdkor volt a keresztény közösség első egybegyűlé- se a Szentlélek indítására. Akkor alakult meg az Egyház. A Szentlélek belső sugallá- sait követő keresztények éltetik az Egyházat és a Szentlélek az, aki segítségével, indításaival mindegyikünkben jelen van. jegyzet — a katekizmus-vázlat hosszabb szövegeiből nyilvánvaló, hogy nem szóról- szóra betanulásra szánták. Ennek a munkaközösségnek készülő katekizmusa inkább hittankönyv, nem is a kérdés-felelet formát követi, hanem a szóbeli tanítás segédeszköze: hitünk igazságainak témák szerinti összefoglalása, amolyan emlékeztető a hallott és átbeszélt tananyagra.
