A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1978-03-01 / 3. szám

121 De az én öregem azér nem adott teljes szabadságot. Mindig macerál- tuk egymást, mert én teljes szabad kezet követeltem, mert sok min­dent másképp szerettem vón tenni, mint ahogy az apám csinátta. — Várj, fiam, mondogatta, majd ha a sírba tettetek. Uj gazda vagy, gyor­san vált az eszed. A hamarság sose vótt jó! Majd rágyüssz te is lassan, hogy úgy jó, ahogy apád is csinátta vótt. Ha majd egész a magad gaz­dája leszel, tehetsz, ahogy akarsz! A pap nagyon bodrozgatta a füstöt pipájából, ami esze kere­kének huncut ugrándozását szokta kifejezni. Gondolta, Dani gazda apja éppen úgy szólt fiához, ahogy a püspöke szólt neki, mikor meg­kapta első plébánosi kinevezését. Bérmáláskor volt az első vizitáció nála s a püspök úr a könyvek aláírása után jóságosán figyelmeztette, hogy ne változtasson olyan sokat és olyan hamar a dolgokon.- No, oszt ott van az asszony is - huncutkodott Dani gazda. - Mer hát a feleség csak feleség, oszt azt hiszi, hogy neki is kidukál, hogy belemártsa a kanalat a kásába! Mikor másodszor lettem a képvi­selő testület elnöke, ugyanakkor elnöke vóttam a kisgazdapártnak is, meg a szövetkezetnek is. Hát mikor hazamentem a választás után, oszt újságolom neki nagy örvendezéssel az új elnökséget, hát a csípe­jére tette a két kezét úgy menyecskésen: Hallod-e, te János, oszt ki fogja a gazdaságot vezetni a fene sok elnöki tisztség mellett, tán én-e? Vagy tán szógát akarsz tartani?! De felvitte Isten a jó dogodat, hogy most mán az egész falu csak elnök úrnak titulál! Szerintem elég vón neked egy elnökség, oszt slussz! A fiad se teheti helyetted, mer neki is családja van, oszt az apósa segíti.- No, - mondom az asszonynak, - miér ne vezethetnéd te magad, hiszen úgyis mindig dirigálni akartál, hát most meglehet rá a módod. — Ászt mán osztán nem! — kiabált a feleségem. — Ha csalá­dod van, meg gazda is vagy, az legyen az első! A többi dolog jöhet, ha jut rá időd! Ki fog este etetni, itatni, istállót takarítani, ha te szünte­len gyűléskedel? Majdnem minden este oda vagy. Hol ilyen, hol amo­lyan gyűlés... Vagy add át akkor a fiadnak, vagy mongyál le néhány elnökséget. Engem is bánt sokszor mán a köszvény, tudod! Hát erre a pap sem a füstöt nem bodorította, se nem mosoly­gott, hiszen neki ilyen múltbéli emlékei nem voltak. De azért nagyon élvezte Dani gazda beszámolóját, amibe úgy belemelegedett, hogy ab­ba se akarta hagyni. — Nohát a sok elnökség! Elnök lettem, oszt mint elnök per­sze sok mindent másképp akartam, mint az előbbi elnökök. De tugy- gya, mi lett? Mivel én még fiatal embernek számítottam, oszt a testű­

Next

/
Oldalképek
Tartalom