A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-10-01 / 10. szám

-438­és ebbe nincs semmi beleszólásom! Hát ne vedd rossznéven, Uram, ha a panasz szól belőlem! Ami a legrosszabb: nem segíthetek magamon. Én nem tudok magam fölé emelkedni, sorsomon változtatni. Uram, ha nem küldesz valakit, ilyen maradok. . . (jók függ attól, hogy helyesen tudjuk megnevezni a dolgokat. A ke- '_> reszt és a szenvedés olyan valóság az életünkben, amely bölcső­től a sírig kísér. Es a legtöbb ember számára: titok. Buktató, próba. Szent András apostol vértanúságának legendájában jegyezték föl, hogy amikor fölfeszítették arra a rettenetes X-alakú keresztre, így ki­áltott a szánakozók felé:” Ó, ha tudnátok a kereszt titkát!” — Elmél­kedjünk most erről a titokról. Mi az a kereszt? Kereszt mindaz, ami nehéz, ami szenvedés, ami fáj. Akár a léleknek, akár a szívnek, akár a testnek. A kisgyerek kicsi szíve nagyon tud fájni, és az öregember igen nagy szenvedéseket takar el néha csendes könnyeivel, imájával. Az is lehet, hogy másnak fáj valami: annak, akit szeretünk, és mert neki, hát nekünk is. Ez a ’’szimpatikus” szenvedés, az együttszenvedés, olyan, mint a Szűza­nyáé, amikor ott állt Fia keresztje alatt. Vele fáj, vele vérzik a szí­vünk, de azért a keresztet át nem vehetjük tőle. Es mindenki a magá­énak a súlyát érzi. - Gyerekkoromban gyakran voltam tanúja annak, amikor a szomszédasszonyok átszóltak egymáshoz: adjál kölcsön egy kis sót, lisztet, gyufát, az enyém kifogyott. . . De soha nem hallottam, hogy valaki azt kérte volna a szomszédjától: adj kölcsön a kereszted­ből. Ebből mindenkinek elég a sajátja... Ízt kell tehát keresnünk, mi a helyes magatartás életünknek e ki- LZv kerülhetetlen valóságával szemben. Úgy tetszik, háromféle ma­gatartást figyelhetünk meg: 1) Gyakran halljuk ezt a felkiáltást, amikor valakit szenvedés ér: ”De megvert engem az Isten!" Ebben az a felfogás rejlik, hogy a kereszt: büntetés. Igaz-e ez? Igaz, hogy a szenvedés valamiképpen Istentől való, Isten látogatása. De nem bosszúból, hiszen az Isten nem bosszúálló. Hanem pedagógiai jellegű ez a fenyítés, mint ahogy a szü­B éké si István

Next

/
Oldalképek
Tartalom