A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
-38Kongregációhoz tartozó Népek Evangelizálása-titkárság vezetőinek. Az indiai püspöki kar természetesen engedelmeskedett. Leállította a liturgikus kísérleteket, amelyeket pedig előzőén jóváhagyott, Amalorpavadass-t viszont nem bocsátotta el a liturgikus komité éléről. Mi történhetett a kulisszák mögött? Vatikáni körökben járatosak azt tartják, hogy az indiai püspöki kar kisebbségben lévő konzervatív tagjai panaszkodtak az újítások miatt és megértésre találtak a Kongregáció vezetőjénél, az ausztráliai James Knox bíborosnál. Msgr. Knox az indiai egyházi állapotok jó ismerőjének számít, tíz évig volt nuncius Indiában és komoly érdemei vannak az ottani püspökkari konferencia kialakításában is. - Az indiai liturgikus újítások mindenesetre fogas kérdés elé állították a bíborost. A mise kánonjának imáit nem lehet hűségesen lefordítani az indiai nyelvekre, ha azt akarják, hogy az imák a hindú kultúrán nevelkedettek számára érthetők legyenek. Amit a nyugati nyelvek például jelzőkkel fejeznek ki, azt képekkel és hasonlatokkal kell helyettesíteni. A legirgalmasabb Atyánk kifejezés csak ilyen formában lesz érthetővé: Te, irgalomnak óceánja, mennybéli Atyánk. Az újítások pártolói azzal érvelnek, hogy a hindú szövegalakítások, mint például lótusz-lábad elé tesszük áldozati adományainkat, ha nyugati fül számára szokatlanok is, nem változtatnak a kánon szövegének teológiai tartalmán, csupán érthetővé teszik a hinduk számára az imaszöveget. A régi hindú szent szövegek liturgikus olvasmányként való használatának egyelőre csak képzettebb körökben voltak hívei. Parecattil bíboros mondotta a római szinoduson: A régi nem-keresztény szent szövegeknek a liturgiába és a papi zsolozsmába vétele ellen ma nem lehet elvi síkon kifogást emelni. Az viszont lehetséges, hogy a hívek nagy része nem érett még meg egy ilyen újítás elfogadására. Megszokták, hogy a nem-keresztény vallásos írásokban csak pogányságot és bálványimádást lássanak. Ezen a felfogáson persze javítani kellene. A kérdés mindenesetre bonyolult. A Vatikán negatív döntése viszont bizonyos csalódást váltott ki azokban, akik a zsinat után, amikor annyit hallhattak legmagasabb helyről is az egyháznak az i- degen kultúrákba való belégyökerezteté- séről, a fennforgó kérdések finomabb és megértőbb elintézését várták volna. Az indiai katolikusoknak egy rétegét viszont nem érte váratlanul a vatikáni döntés. Ezek a liturgikus megújulás nagy mozgatójának, Msgr. Bugnini-nek leváltása óta el voltak készülve a kezdeti lendületnek ilyen visszaesésére. Bugnini Msgr. Annibale Bugnini érsek az Istentisztelet római Kongregációelőléptetés vagy elmozdítás? jának titkára volt és a liturgikus újítások
