A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-03-01 / 3. szám
-139ooooooooooooo [^onfra térni tás, azaz testvérület volt a nevük azoknak a keresztény társulatoknak, amelyek a jámborság vagy a feleba- apróságok ráti szeretet gyakorlására alakultak. Bizáncban már 336-ban volt ilyen, a halót- OOOOOOOOOOOOO tak temetésével foglalkozó testvérület, Alexandriában pedig az ötödik század elején tudunk egyről, amelynek tagjai a pestises betegek ápolásával foglalkoztak. A középkor folyamán a szerzetesrendek körül alakulnak ki ilyen konfratemitások (pl. olvasás-vagy skapulárés testvérü- Hazai letek). Hazánkban az első ilyen világi hívekből alakult vallá- régiségek sós testvérülettel Szent László királyunk idején találkozunk. Az 1086-os esztergomi zsinat is említi már a Kalendás Testvéreket, akiknek latin neve (Fratres Calendarum) arra utalt, hogy a hónap elején, kalenda vagyis újhold napján mondattak szentmisét elhunyt tagjaikért s utána agapén, szeretetlakomán vettek részt. Ennek költségeihez a tagok mindegyikének hozzá kellett járulnia - ha valamelyikük elmulasztotta volna, tíz tinó árával bírságolták. Hogy az agapék olykor kicsaptak a tisztesség medréből, azt a rájuk vonatkozó egyházi előírásokból gyaníthatjuk. Apátoknak és szerzeteseknek tilos volt ezeken résztvenniük, a testvérületek papjainak is távozniuk kellett az emléklakomákról, ha észrevették, hogy leitatások folynak és eredménytelen volt a tiltakozásuk. Az 1279-es budai zsinat megtiltja a testvérületeknek, hogy agapéik után a templom épületében vagy a templom mellett fekvő temető területén táncoljanak. - A Kalendás elnevezést idővel Kalandosra magyarosították s a testvérületek amolyan érdekszövetséggé alakultak. A 13. században a szepesi plébánosoknak is volt Kalandos Társulatuk és később a konfratemitások mintájára alakulnak ki a céhek is. Nálunk legelőbb a kassai szűcsök céhe alakult meg, 1307-ben. Az 1446-os hatodik törvénycikkely a főurak Kalandos Társulatát tiltja be - a központi hatalom valószínűen félt közös érdekszövetségbe tömörülésüktől. Hogy néha a magas politikába is beleszóltak, azt Werbőczy nádor esete bizonyítja: a mohácsi csata évében, 1526-ban a nemesek Kalandos Társulata buktatta meg. □ Amikor az egyetemek még egyházi intézmények voltak és alapításukhoz a pápák adtak engedélyt, alakult meg nálunk az óbudai egyetem. Zsigmond király (1387-1437) kérésére IX. Bonifác pápa (1389-1404) adta beleegyezését az óbudai egyetem alapításához. Az egyetem kancellárja az óbudai prépost volt, tanárai az ottani kanonoki javadalmakból kapták fizetésüket. Híres professzora volt Makrai Benedek, a római- és a kánonjog tanára, aki európai látókörű tudós volt — tanulmányai folyamán a prágai, párizsi és páduai egyetemeken is megfordult. Politikai felfogásában a trónkövetelő nápolyi László pártján volt (akit az esztergomi érsek szentkorona híján Dalmáciában egy diódámmal királlyá koronázott) és diákjaival több napon át akadályozta Zsigmondot Budára való bevonulásában. így jutott börtönbe a katedráról és csak öt év múlva szabadult, külföldi összeköttetései jóvoltából: a párizsi egyetem járt közben érte a királynál. Utána
