A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-09-01 / 9. szám
420 lomokban ... és ... iskolákban, hogy istentiszteleteit méltón ... végezhesse, hogy a fiatalok számára a külön templomi hitoktatás és vallásnevelés szabadságát biztosítsa... Több lehetőségre, sajtótermékekre, könyvekre lenne szükségünk és több kommunikációra külföldi, haladó katolikus testvéreinkkel... A szocializmus mindenkor rendelkezik annyi lehetőséggel és erővel, hogy biztosítsa a vallásos ember részére az összes demokratikus jogokat.” Amíg az együttműködés útján az egyházi vezetők fő törekvése a politikai vezetés bizalmának növelése, addig a marxista valláskritikusok kritikájukat i- gyekeznek közelebb hozni a mindennapi élethez. L uká c s szerint elméleti téren a fő problémát számukra az okozza, hogy a természettudományos eredményeket egyaránt lehet vallásos, illetve materialista szempontból interpretálni A marxista valláskritikusok azt igyekeznek kideríteni, milyen társadalmi okok befolyásolják az egyik vagy másik interpretációt. Lukácsot valláspolitikai javaslataiban konkrét szempontok vezetik: aszerint különböztetendők a vallási áramlatok, hogy az épülő szocializmussal szemben az ellenzékiségnek, a loyalitásnak vagy elkötelezettségnek kiindulópont- jai-e. Továbbá: a világi folyamatoknak milyen irányát tartják üdvösnek: találnak-e impulzust saját hagyományukban a társadalmi egyenlőtlenség és igazságtalanság meghaladására, a háborúk okainak kiküszöbölésére? A gyakorlati kérdések ilyen különválasztása lehetővé teszi a magyar marxista valláskritikában az objektív álláspont elfogadását, mely Lukács fogalmazásában így hangzik: ”A világnézeti vitában a végső döntés a történelemé". Hasonló álláspontot foglal el a keresztény filozófus, Nyíri is, amikor rámutat, hogy "amíg nem valósult meg a vallás nélküli kommunista társadalom, addig a marxi elmélet arra vonatkozólag, hogy a vallás lényegében véve hamis tudatforma, nem tekinthető bizonyítottnak”. A marxizmussal folytatott vita Nyíri szerint akörül zajlik, hogy "a kereszténység csak elméletben fogja-e föl a meglévő állapotokkal való elégedetlenségét, ... vagy pedig a gyakorlatra is átváltja azt... A marxi kritika nem önálló jelenségként bírálja a vallást,... hanem tényleges társadalmi gyakorlatából.. Van-e jobb cáfolata a tételnek, amely szerint a vallás szükségképpen reakciós, mint a nem-reakciós hivő? Lehet-e meggyőzőbben érvelni a- mellett, hogy a kereszténység nem idegeníti el szükségképpen az embert önmagától, mint kereszténynek lenni és ugyanakkor őszintén vállalni a szocializmus építésében mindazt, aminek célja az ember sorsának javítása?... A katolikus teológia feladata megvizsgálni,... mennyiben helytálló a (marxista) bírálat ’. Nyíri vallja, hogy ”csak a társadalmilag reflektáló és cselekvésre késztető teológia hivatkozhat hitelesen a hit szubjektív átélésére... A hit csak akkor valódi, ha Isten-hit s nem az egyház társadalmi kiváltságait védelmező ideológia, s csak akkor igazulunk meg benne, ha tevékeny a szeretetben, ha szolgál az embertársnak... Magyarországon... az emberek kutatják életük értelmét, érdeklődnek az evangélium örömhíre iránt, keresik Jézust és hiteles tanítását, igyekeznek Jézus életéből és
