A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1976-06-01 / 6. szám

nokát, o buzgó hívőt és apostolt. A modern vallásos gondolkodó, a francia Teilhard de Chardin nagy ismerője és tisztelője volt. Sokszor idézett "Mise a világ felett" c. írásából és hangoztatta, hogy a világ, és főleg az emberek engesztelő átváltoztatásához nekünk is hozzá kell járulnunk munkánkkal. Oezta megszentelő teilhardi átváltoztatást úgy segítette közelebb az emberekhez, hogy megéreztette velük Isten jóságát és szeretetét a saját jóságával és szeretetével. Kopott biciklijén fáradhatatlanul járta a várost, hite és jósága más világnézetűekre is nagy hatással volt. Ha fájó űr maradt is utána, családját, barátait, tisztelőit vigasztalja az a biztos tudat, hogy életútja végén révbe érkezett: az orvosok Orvosához. □

A magyar rádió "Szót kérek" rovatában Földváry Géza a nők mai egyenjogúságáról csevegett. Nem tehetünk róla, de nekünk mindig a háború végén látott emancipált bárisnyák jutnak eszünkbe, valahányszor marxisták kezdenek ebbe a témába. Földváry persze nem róluk beszélt. Hanem bőven és unalmasan valami mafoni zsinatról, ahol a zsinati atyák állítólag még arról tanakodtak, embernek tekinthető-e a nő. Nos, az egyháztörténelem három magoni zsinatot tart számon 581, 585 és 617 években. Tárgyalásanyag- és határozataikat a tudós Mans-i Giovanni Domenico (1692- 1769) ismerteti nagy zsinati kollekciójában. Ott persze szó sincs ilyesmiről. Tours-i szt. Gergely (538-94) említi viszont a frankokról írt históriájában, hogy az 581-es zsinaton egy püspök feltette a nagy kérdést, lehet-e a nőt a hímnemű latin szóvá/"homo"-nak (ember) nevezni. Megnyugtatták, hogy: igen. A téma tehát csak szóhasználati problémaként merült fel. — Egy kis különbség. Persze arrafelé manapság se kicsire, se nagyra nem sokatadnak, ha arról van szó, hogy egy sanda ütést mérhetnek az egyházra.

arabul olvasták fel TripoliszbanaGheddafi, líbiai elnök kezdeményezésére egybegyűlt "muzulmán-keresztény dialógus" zárónyilatkozatát a konferencia résztvevői előtt s az utána felcsattanó TAPSOL tapsviharból a vatikáni dele- A BÍBOROS gádó tagjai is — élükönanem- keresztények vatikáni titkárságának elnökével, Pignedoli bíborossal — kivették részüket. — A muzulmánok és keresztények párbeszéde divatbajött gondolat manapság bizonyos vatikáni körökben s előmozdítóinak álmodozásra is hajlamosabb részlegét már az a tény is meghatja, hogy íme, tizenhárom évszázad véres küzdelmei után foszladozni kezd a kölcsönös gyűlölet és megvetés keresztények és muzulmánok kö- J _

ö Pignedoli bíboros

zött, seljöttanap, amikor békésen tárgyal- otthon várta a fejmosás