A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1976-06-01 / 6. szám

ni tudnak egymással mint hívő emberek és Isten Abrahámnak tett ígéretének örökösei. A vérmesebbek pedig a forrongó Közel-Kelet problémáinak megoldása felé vezető út első lépéseit is látni vélik az effajta párbeszédekben. — Ilyen háttérből érthető, hogy a líbiai meghívást nemcsak elfogadták, hanem fényes küldöttséget is menesztettek rá, é- lén nem kisebb egyéniséggel, mint Pignedoli bíboros, aki a nem-keresztények vatikáni titkárságának vezetője is. Hogyan folyt le a párbeszéd? A felszólalók között unalmasak is, érdekesek is voltak; némelyikük őszinte tanúsága hite mellett egyenesen szívébe markolt a keresztény kiküldötteknek. Váratlan meglepetésként Gheddafi elnök is felszólalt, aki nem is hithű, de fanatikus muzulmán és a meglepett keresztények tőle hallhatták, hogy "a világ legjobb vallása az izlám". — A ballépések sorozata a zárónyilatkozat megfogalmazásakor kezdődött. Keresztények is, muzulmánok is készítettek egy vázlatot, de a keresztényeket annyira megkapta a muzulmánok vázlatának emelkedett hangú bevezetője, hogy saját fogalmazványukat ejtették és albizottságokba ülve tárgyalták át a muzulmán vázlet egyes pontjait. Az albizottság keresztény részlegének vezetője arab pap volt, aki vagy nem figyelt eléggé, vagy talán egyet is értett az arab vázlat néhány kényes pontjával. Az azóta hírhedtté lett 20. és 21. paragrafus ugyanis Libanonnal, a palesztínai menekültek kérdésével, Jeruzsálem a- rab jellegével és a cionizmussal foglalkozott; ez utóbbit faji előítélettel, erőszakkal telített eszmerendszernek mondta, amely teljesen idegen, importált ideológia Palesztina és Közel-Kelet számára. — A zárónyilatkozat előkészítésének munkálatait a párbeszéd utolsó napjaiban olyan gyorsasággal kellett végezniük, hogy az arab szöveget állítólag a bíboros is csak felolvasása után kapta meg fordításban. Akkor már nem volt idő visszautasítására (az ilyesmi különben is a párbeszéd kátyúba jutásának bevallásával lett volna egyenlő) és egy sebtiben összeült éjszakai tanácskozás után, arab és keresztény kiküldöttek hozzátették még a zárónyilatkozat szövegéhez, hogy a párbeszéd pozitív eredményeit mindkét oldal örömmel veszi tudomásul; ami pedig a 20. és 21. pontot illeti, azt a keresztény delegáció a Vatikán elé terjeszti, mert egyedül az illetékes ebben a kérdésben a keresztény álláspont kifejtésére. — Az "Osservatore Romano" nem is késlekedett a cáfolattal: a két kérdéses pontban foglaltak nem fedik a Szentszék hivatalos álláspontját... Mindez azonban elkésett ahhoz, hogy az izraeli közvéleményt megnyugtassa. Az ottani lapok tele voltak a Vatikán antiszemita beállítottságának emlegetésével.

Qz UNESCO új "fordítás-indexének" adatai szerint (1972-es adatok) a világirodalom legtöbb nyelvre (109) lefordított könyve megint a Biblia. U-