A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
39 András Irre Csalódás Magyarországon a templomi hitoktatás állami ellenőrze'se miatt A magyar katolikus püspöki kar és az Állami Egyházügyi hatóság 1975 január 15-én ha- tálybalépett megegyezése nem rendezte, hanem súlyos konfliktusokkal terhelte mega templomi hitoktatást. A megállapodás szövegének általános utalása alapján az állami szervek olyan átfogóellenőrzés alá igyekeztek vetni a templomi hitoktatást, ami a templomi igehirdetést sokkal hátrányosabb helyzetbe hozza, mint a- milyet a megállapodás előtti időszakbizonytalansága jelentett. Az eset keserves tapasztalat a magyar egyház számára, láthatják belőle, mennyire alkalmatlannak bizonyulhat a politikai egyesség egy tiáztán pasztorális kérdés rendezésben, és hogy mennyire nem a tárgyra irányult Ijjas érsek óvatossága, amikor 1974 október 14-én a Rómában tartott püspöki szinoduson csak azután volt hajlandó a szinodus atyái előtt külön felszólalásban méltatni a templomi hitoktatás fölötti megegyezés pozitív jelentőségét, miután kézbekapott egy erre vonatkozó írásos dokumentumot. A püspökök kezdettől fogva világosan látták, hogy a templomban történő hitoktatás mégoly közvetett állami felügyeletének elfogadása is lényeges elvi engedmény az egyház részéről az addigi gyakorlathoz képest; beleegyezés abba, hogy az állam közvetlen ellenőrző tevékenységét kiterjessze egy templom falain belül folyó tisztán lelkipásztori munkára, A lelkipásztorkodó papság — ez a rendelkezés őket érinti közvetlenül — nem egyszer kifejezést adott félelmének, hogy az új rendelkezést az állam a templomi hitoktatás gyökeres megnyirbálására használhatja fel. Ismételten megpróbálták a drámai hangot sem nélkülöző kéréssel lebeszélni a püspököket arról, hogy formális belee
