A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1976-06-01 / 6. szám

24&

egy fölszabadító háború összes borzalmaival együtt. Véres dolog a szentáldozás: "ez az énvérem kelyhe"; leszállás a tragédiák mélyébe: "a bűnökért ontatik."De győztes, mert a Szeretet végtelensége van benne.

Aki Jézust magához veszi, Jézus halálig menő szeretetét hirdeti meg, és késznek mutatkozik arra, hogy Jézus halálig menő szerété te valósággá legyen benne.

Húsvétkor megáldatjuka kenyeret és tojást, és utána jóízűen elfogyasztjuk; talán még azt is kifejezzük vele, hogy Isten áldása legyen velünk. De az Oltáriszentség nem ilyen áldott kenyér csupán, amita- laposabb készület és magunkkal való számotvetés nélkül vehetünk. A Szentség kenyere: fénye röntgensugárként átvilágítja belső rendezetlenségeinket és életirányváltást sürget. Lehet, hogy operáció szükségességét vagy keserű orvosság lenyelését jelzi és hozza, és teszi elviselhetőbbé. Van-e édesebb remény, mint a gyógyulás biztos tudata és kezdetének tapasztalása?

A gyógyulás iránya Jézus-hasonlóságra utal. A hit kenyerének vétele tehát azt is jelenti és arra kötelez, hogy Jézus személye a programom, felfedezésem és tanulmányom; erőm a gyengeségben, erőfeszítéseim központi iránya és igyekezetem célja. Eppenezért, ilyen lelkülettel kell közelíteni hozzá. A vak szeme nem érzékeny a színek pompája iránt. Ha nem Jézus-sóvárgó a lelkünk, hiába vesszük a szent kenyeret, nem leszünk szentebbek tőle.

De ha egyszer megízleltem Jézus ízét és valóban tudom, mit jelent számomra Krisztus, életszükségletté válik a szentmise. Nem lesz szükségem rá, hogy törvény kötelezzen a vasárnapi misehallgatásra; a szeretetbelsőtörvénye sürget, szabadságom otthona hív. Az Úrral kívánkozom majd töltekezni. Ezt nem adja nekem sem tóparti kirándulás, sem előző napi, éjszakába nyúló szórakozás, sem a lá- tástól-vakulásig tartó munka és pénzkeresés. Az igazságot, a szabadságot, a korlátot nem ismerő megbocsátást és szeretetet egyedül ez a Kenyér hozza és táplálja.

Ezzel válaszoltunk erre a kérdésre is — legalább részben - : mi az Eukarisztia a mi számunkra?

III.

//átra van még egy harmadik kérdés: mi az Eukarisztia az Egyház számára? "Aki eszi a testemet és issza a véremet, bennem lakik és én őbenne." De akikben Krisztus lakik, azokat Krisztus élete fűzi egybe. Ugyanaz az élet kering bennük: egy testet, egyetlen közösséget alkotnak. Az Oltáriszentség forrasztja egybe a hívők sokaságát egyetlen nagy Krisztussá.