A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1975-09-01 / 9. szám
- 419 formálódik ki a követelmény: világosságot teremteni a zűrzavarban, megismerni a nehézségek okait, átlátni a helyzetet és tervszerűen orvosolni. Az Ur Jézus példabeszédére hivatkozik itt az Egyház: a jó pásztor ismeri juhait (Jn. 10,14). A tizenkilencedik század hatalmas népességi átalakulása, az iparosodás és a nagyvárosok ugrásszerű fejlődése ismét átláthatatlan helyzetet teremt, mely az Egyházat óriási problémák elé állítja. Párizsban éppúgy, mint Budapesten, nem ritkák az ötvenezer lelket számláló plébániák s a munkásság az Egyházon kívül fejlődik ki hatalmas jelentőségű társadalmi osztállyá. Az Egyház ismét minden e- rejével keresi a megoldás útját, s ennek előfeltételeként a világoslátást saját soraiban és a környező problémákban. Németországban Hermann Kr ose, jezsuita, 1904-ben egy katolikus statisztkiai intézetterveit állítjaössze, s hamarosan eléri megvalósítását is. Ausztriában Heinrich Swoboda, kanonok, írja meg "Groszstadtseelsorge" címűkönyvét, mely nemcsak a lehetetlen állapotokat ismerteti a legtöbb világvárosban, hanem a problémákat rendszerezni és megoldásuk irányát kidolgozni is törekszik. Magyarországon az ezerkilencszázas évekkel kezdődő nagy magyar katolikus újjászületés kellős közepén Bangha Béla írja meg "Világhódító kereszténység" című művét a tervszerű apostolkodás módszertanáról. Franciaországban abbé Godin könyve kelt nagy feltűnést kíméletlen címével: "Franciaország - missziósterület?". Ugyanakkor Gabriel Le Bras, párizsi egyetemi tanár, kiváló történész és egyházjogász, egyik tanulmányt a másik után írja a francia vallási és egyházi helyzetről. * \^gre 1946-ban megalakul az első intézményes segítőeszköz a hágai Katolikus Egyház-szociológiai Intézet formájában, mely azóta is vezetőszerepet tölt be ezen a téren (keletkezését és kifejlődését egy következő írásunkban még részletesebben ismertetjük). 1948-tól kétévente nemzetközi találkozót rendeznek a különféle nemzetek egyházszociológusai. A hágai intézetet egymásután követik más holland fiókintézetek, majd más országok is: Belgium, Németország, Ausztria, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Fülöp-szigetek, * A tudományos statisztika módszereinek egyházi alkalma zásában a németek voltak a század elején az úttörők. A harmincas évektől kezdve az viszont a franciák érdeme, hogy Le Bras professzor munkásságától inspirálva a vallási szociográfia tudományos eredményeit sikeresen kapcsolták össze a lelkipásztorkodási és hitterjesztési módszerekkel • nem utolsó sorban épp a tervezés és a gyakorlati megvalósítás vonalán.
