A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1975-09-01 / 9. szám
- 416 tatlanság" fogalmának jelentése a valóságos-helyzet-adta körülményektől függ. Az erkölcsi törvények általánossága az elvontságukon alapszik. Azért alkalmazhatók különféle esetekre, mert a helyzetadta körülmények szerepét figyelmen kívül hagyják. Ez a tulajdonság az Egyház által megfogalmazott erkölcsi törvényekre is áll. Amikor az Egyház tehát azt tanítja, hogy a mesterséges fogamzásgátlás rossz, a kijelentés természetébe bele van foglalva az a tény, hogy a szabály pontos jelentését csak egy valóságos helyzet körülményei között fogjuk megtalálni. Ez nemcsak azt jelenti, hogy kivételes esetekben a törvény érvényét veszíti - ennyit még a legmerevebb legalizmus is megengedett mindig - hanem azt, hogy a törvény kötelező ereje mindig a körülmények által van konkréten megszabva. Más szóval: az erkölcsi törvény idézése helyett annak alkalmazásáról kell beszélni, és tudomásul kell venni azt, hogy az az erkölcsi cselekedet teljességét sohasem fogja leírni. Ezt a tényt szögezi le az a megállapítás, hogy az erkölcsi törvények érvényessége a személyes erkölcsi beszá- míthatóságot megelőző színvonalon mozog. Érvényességük, egy angol kifejezést használva, "pre-moral level"-re, a moralitást megelőző színvonalra van szorítva elvontságuk következményeképpen. H mikor tehát az egyes erkölcsi cselekedetek értékét akarjuk lemérni - ésezazelőbbfelvetettkérdésnekamásodikpontja- akkor nem elég az erkölcsi törvény betartásának vagy áthágásának figyelembevétele (pontosan ebben rejlik az erkölcsi és a jogi törvények természe- tébentalálható különbség). Ahhoz, hogy egyes emberi cselekedeteknek az erkölcsi értékét megállapíthassuk, a cselekvő személy szándékát, ahelyzet-adta körülmények szerepét, a cselekedet természetét és az általa megvalósított cél erkölcsi értékét egyaránt figyelembe kell venni. Egy példát hozva: a mai katolikus erkölcstan nagyon is tisztában van azzal, hogy amikor magzatelhajtásra (abortusra) kerül a sor, erkölcsi szempontból nagyon is lényeges különbség van az aktus értékében akkor, amikor az egy szociális, gazdasági vagy személyes probléma megoldását szolgálja - és akkor, amikor az édesanya vagy a születendő gyermek életének megmentését célozza. Az elsőesetben ártatlan emberi életet áldozunk fel alacsonyabb értékekért - mint például személyes egészségért, gazdasági jólétért, a társadalom megbélyegző és talán igazságtalan ítéletének elkerüléséért; a második e- setben pedig két, alapjában véve egyenlő értékű, emberi élet közül azt az életet akarjuk megmenteni, amelyik a helyzet-adta körülmények között fontosabbnak látszik. Az egyéni cselekedet erkölcsi értéke az emberi szabadság mértékétől is függ. A jelenlegi életkörülmények között ennek a szabad-