A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1975-06-01 / 6. szám
- 265 kát arra, hogy egyházaik nevében írjanak alá nyilatkozatot. Egy közös végsőkommüniké ellen szólt azonkívül még az a meggondolás is, hogy ezt "egyhangúvá" úgysem tehetnék, egyrészt a már említett kínai résztvevők miatt, másrészt néhány egyházi dignitárius miatt, akik ilyesmihez nem adták volna nevüket. így aztán megelégedtek azzal, hogy a konferencia öt szekciója ad ki egyszerű jelentést tárgyalásairól (ezekből a rapportokból idézünk keretek között). Az öt szekció a következő témakörrel foglalkozott: l)az "új ember" Kínában és a keresztény eszmevilágban; 2)a hit és világnézet szerepe a vörös-kínai faktumok figyelembevételével; 3)forradalmi ellentétek és keresztény szeretet; 4)az új Kína és az üdvösségtörténet; 5)hogyan segíti az új Kína az egyházakat tökéletesebb önismeretre? A kereszténység a konferencia megállapítása szerint eleddig egyoldalúan szemlélte csak Vörös-Kólát. Ennek a szemléletnek az a hátránya, hogy csak az ateista ideológiát és vallásellenes magatartást vette észre. Az új szemlélet - a konferenciáé - e helyett a teljes vörös-kínai valóságot kívánja vizsgálni - ahogy Suenens bíboros mondotta egyik, a résztvevők számára celebrált szentmise homíliá- jában: "Fel kell figyelnünk a Vörös- Kína puszta léte által felvetett problémákra és őszintén szembenéznünk azzal a kihívással, amit ez a kereszténység számára jelent". A konferencia lelkes és szenvedélyesen Vörös-Kína-barát résztvevői képviselték a nagy többség beállítottságát. Akadt néhány szinoló- gus, aki nem titkolta, hogy egyelőre kétkedve szemléli azokat a "nagy" e- redményeket, amelyeket ma a kínai kommunizmusnak tulajdonítanak. Egy volt hithírdető még azt a megjegyzést is megkockáztatta, hogy benyomása szerint ma Kólában terrorral próbálják az új embertípust kialakítani s a nép félelemmel és bizalmatlansággal tekint vezetőire. Nagy általánosságban azonban azt állíthatjuk, hogy a konferencia a tárgyilagosságot abban látta, ha nem kritikával és gyanakvással, hanem őszinte rokonszenvvel tanulmányozza a kínai helyzetet. Msgr. Suenens és Msgr. Fernandes
