A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-06-01 / 6. szám

- 263 leány históriája akkoriban volt "szenzáció". Volt egy oldal szentírási idézetekből; nagy betűkkel pedig ezt szedettem ki egy szentpáli levélből: "Hit nélkül nem lehet senki sem kedves; aki ugyanis az Istenhez járul, hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza azt, aki őt keresi" (Zsid. 11, 6). Aztán egy szerkesztői rovatban, egyszerű szavakkal útjára bocsájtottam a lapot. Valami ilyesfélét írtam: "Az Ingyen Újság vallja és terjeszteni szeretné Jézus tanítását. Hamármin- den emberileg elgondolható eszközzel hiába próbál tűk el érni az Istent, ideje, hogy ahhoz forduljunk, aki azt mondta magáról, hogy ő az út, az igazság és élet és hogy azért jött, hogy életünk legyen, és bőségesebb legyen." Azt is kiemeltem, hogy minden csak tőlünk függ. Ha i- gazán akarjuk, Jézuséi lehetünk s ő elvezet bennünket az Istenhez.

A végén arra kértem az olvasót - megadva egy postafiók címét - hogy lépjen levélbeli érintkezésbe a szerkesztővel s írja meg saját tapasztalatait minderről.

Két nap múlva már osztottam az újságot. Az emberek kezükbe vették, olvasták, senki se dobta el, mint az ilyen ingyen osztogatott nyomtatványokat szokták. S aztán kezdtek befutni a levelek - de erről majd más alkalommal. Most még csak azok érdekes reakcióját szeretném elmondani, akiket jó keresztényeknek ismertem s akiktől a következőkben ismételten megajánlásokat kértem alap javára. Volt, aki elzárkózott, amikor megtudta, hogy "földalatti" az a keresztény újság, amit szerkesztek. A legtöbbje adott azért mindig valamit, de gyorsan hozzátették: "Ha az adományokat nyugtázod a lapodban, az enyimet csak név nélkül..." Mintha szégyenkezniük kellett volna a- zon, hogy Jézus ügyét támogatják... (folytatjuk)

egy lelkes konferencia és két ünneprontó könyv...

Csodálatos (?) Vörös Kína

MAm&t járt politikusok, írók vagy egyszerű utazók is - ha divatosak akarnak maradni - csak úgy áradoznak az ottani állapotokról; a boldog népről, az újfajta embertípusról és egyebekről. Nem csoda, hogy a Luteránus Világszövetség a katolikus "Pro Mundi Vita"nem- zetközi kutató- és információs szervezettel karöltve a belga egyetemi városban, Lővenben rendeztek nemrég egy "szimpoziont", amolyan kerekasztal-konferenciát azzal a céllal, hogy megvitatják, mi is történt az utóbbi 25 év alatt Kínában, és mit tanulhatunk mi hi-