A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1975-06-01 / 6. szám
- 242 meg arról, milyen végtelen szeretettel szereti Isten az embert s kegyelmének mekkora túláradó ajándékait hajlandó megadni azoknak, a- kik Szentséges Szívének oltalmáért folyamodnak. Ezeknekamisztikus élményeknek legnagyobbikát 1675 Űrnapjának nyolcadában éli át szentünk; ez az az élménye, amelyben tudatossá lesz előtte, hogy a Szentséges Szív tiszteletére külön egyházi ünnepnap kijelölését kell sürgetnie és ebbéli törekvéseiben segíti aztán Szent Margitot a Szent Szív tiszteletének másik nagy apostola, a boldogok sorában tisztelt Colom- biére Kolos (1641-82). A háromszáz éves jubileumot világszerte megünneplik. Kapcsolódjunk be mi is az ünneplők sorába és köszönjük meg Istennek ezt a nagy ajándékát, a Szentséges Szívet - ugyanakkor szálljon hálás megemlékezésünk a felé a Gondviseléstől kiválasztott kiváltságos lélek felé is, akinek a Szentséges Szív tiszteletét köszönhetjük. a z egyház missziós tevékenységei között egyik legfontosabb helyet foglalja el a bennszülött papok és szerzetesek kiképzése. Enneka kiképzésnek természetesen középpontja a hitre és a lelki életre vonatkozóismereteknek az átadása. A bennszülött papság képzése mindig fő gondját képezte a missziós egyháznak s valahányszor ezen a területen a "kevesebbel" is megelégedtek kényelmesebb missziós hatóságok, mindannyiszor a missziók vallásos élete lanyhult elés szenvedett behozhatatlan károkat. Ma, amikor kulturális téren egyre nagyobb lehetőségei vannak a világ egységesülésének; amikor a pár évtizede még Isten háta megettinek vélt területek is kapcsolatmissziós imaszándék* baléptek a "nagyvilággal", még fokozottabban kell a bennszülött papság kiképzésére ügyelnie az egyháznak, hiszen alapos formáció híján ma könnyebben áldozatául eshetnek téves eszméknek és tanításoknak, amelyektől azelőtt elzártságuk és földrajzi távolságok is óvták őket. Nem könnyű napjainkban a missziós papság képzésében az illetékes elöljáróknak megtalálniuk a helyes középutat. A bennszülött papnevelést is kísérti az az elgondolás, hogy a papnövendékeknek tanulmányi terveik kidolgozásában, kurzusaik megválogatásában nagyobb szabadságot kell biztosítani, mint régebben. Kétségtelen, hogy ennek a szabadságnak bizonyos vonalon érvényesülést kell szerezniük. De az is kétségtelen, hogy ez a szabadság nem fajulhat sohasem * "...hogy a missziós elöljárók és nevelők a pap- és szerzetesjelöltek előtt az Egyház tanítóhivatalával egyetértésben fejtsék ki hitünk tanait."
