A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-05-01 / 5. szám

- 219 ­elárasztja; nekik kell belenyugodniuk abba - főként ha értelmiségiek vagy alkalmazottak - hogy hívő magatartásuk miatt lépten-nyomone- lőny te len helyzetbe kerülnek, az előléptetésekről folyton lemaradnak. - Lehetséges, hogy ebből az ideológiai küzdelemből a hitnek valami egészen új tudata születik meg, a testvéri szeretetnek egy űj értel­me. De hogy ezt elérjük, sok munkára, mégtöbb termékeny képzelő­erőre lenne szükség. Látják-e a Vatikánban is ennek a szempontnak az igazi fontosságát? "Sokan azt gondolják, hogy a magyar egyház szegény. Ez igaz a pár megmaradt középiskolánk, a szerzeteshá- egyetemi fiatalok zak és a kis hívőszámmal rendelkező plé­bániák esetében, de nem igaz más vona­lon. A papság nálunk hármas bevételi forrással rendelkezik. Először is az államtól kap szubvenciót, ami havonta 420 forint a káplán, 3,600 próba ‘heat.‘-misére a pesti Józus Szíve templomban a püspökesetében, ezer akatolikus középiskolák tanárainál. A máso­dik forrás a papi ténykedések tiszteletdíja; ezenfelül minden család átlagban 120 forintot ad évenként plébániájának s az ebből összegyűlt összeg tizede ismét minden plébániáról a püspökhöz kerül, aki így megduplázhatja jövedelmét s állami szubvenciója mellett ez az ösz- szeg sok esetben a miniszterekkel egyenlő fizetési osztályba emeli. Végül a harmadik jövedelmi forrás a különféle nyugati segélyszervek

Next

/
Oldalképek
Tartalom