A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)

1974-03-01 / 3. szám

120

Father John LaFarge

ben tisztában legyenek. Gondolkodóik nemcsak saját berkeik megújulását várják a készülő zsinattól. Titkos reményük az, hogy ennek a zsinatnak eredményeképpen beérik a helyzet egy még egyetemesebb jellegű zsinatra, amelyen rajtuk kívül anglikánok is, protestánsok is, katolikusok is a résztvevők között lehetnek. Készülő zsinatuk ezek szemében az egyház igazi egyetemességének ügyét is szolgálni fogja.

Egy "pionír" emlékezetei

líz éve már, hogy eltemették. Emléke azonban még ma sem halványult el s amerikai katolikus körök nem egy vonalon a "pionírt" tisztelik benne. A liturgikus reformnak és az ökumenizmusnak már akkor híve és előmozdítója volt, amikor még senki nem is álmodta egyikről sem, hogy a katolikus egyházban "divatba" jönnek. Legmaradandóbbat azonban az a tevékenysége alkotott, amellyel - szintén az úttörők között - a fajok közötti megértés és egység, az amerikai feketék i- gazi emancipációján munkálkodott.

Azt mondták róla, hogy születésével nemcsak a katolikus egyházba, hanem az előkelőségek névjegyzékébe, a "Social Register "-be is megszerezte belépőjegyét. Egyenes ágon leszármazottja Franklin Benjáminnak, a sarkkutató Oliver Perrynek, a pennszilvániai legfelsőbb bíróság egyik nagynevű elnökének, Thomas Sargentnek. Unoka- testvérei között egy Harvard-, egy Radcliff professzor is akadt, egy harmadik pedig a neves bostoni Cabot családba volt beházasodva. Apja az amerikai freskófestészet legnagyobb híressége, anyja (katolikus konvertita) a filadelfiai orvos, Christopher Perry leánya volt.

Apai örökségének mondta élénk eszét, ritkaságszámba menő emlékezőtehetségét és kalandos, újútakra kész vállalkozóképességét. Anyja számlájára írta türelmét, megértését, mély, de sohasem kirívó jámborságát és egyéniségének kellemét.

Newporton (Rhode Island állam) született 1880. február 13-án s ott kezdte iskoláit is. A család később New Yorkba költözött; John 15 éves volt ekkor, beteges, vézna fiú, aki iskola helyett magánúton végezte tanulmányait. 1897-ben iratkozott be a Harvard egyetemre s mindig büszkén emlegette, hogy évfolyama volt az első, huszadik században végző egyetemista csoportja az intézménynek. Zene és klasszikus nyelvek (latin, görög, szír és arámi) voltak specialitásai s egyetemi tanulmányai után négy évig Innsbruckban tanult teológiát.