A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
a Teremté* könyve' 9 t be hazatért zsidóság újjáépítette a templomot és a szent várost. Ezd- rás * * papnak a vezetése alatt újjá szervezték a templomi életet. Ekkor foglalták egybe ősi írások vagy szájhagyomány alapján mindazt, ami a zsidóságnak Izrael és az egész emberiség őstörténetére vonatkozó felfogását tükrözte, illetőleg a honkeresés és a Jahvéval kötött szövetség történetét örökítette meg. Ebből a Kr.e. 5. századból származik a Teremtés könyvének a világ teremtését leíró első 35 verse is. Az aránylag rövid szakasz olyan eszméket tartalmaz, amelyek a nép lelkében a babiloni fogság idején kristályosodtak ki. Izajás, az ószövetség legnagyobb tiszteletben tartott prófétája, könyvének a második részénél föltétien későbbi eredetű; egyes zsoltárok viszont, így a 104. zsoltár szövege, már e teremtéstörténet hatását mutatja. Az Isten hat nap alatt teremti a világot és a hetedik nap megpihen. E hétnapos beosztás, a hetedik napnak, a szombatnak a dicsérete, az ünnepre való burkolt utalás - a nap és a hold ritmusa szerint követik egymást - mindezek az elemek a vallási élet említett reneszánszába, ennek is papi miliőjébe vezetnek el bennünket. Ennek a Kr.e. 5. századnak az embere nagy érdeklődéssel fordul az anyagi világ szépségei és titkai felé. Amint a Jón tenger partján a Szókratész előtti görög bölcselők a dolgok ősokát keresik, hasonló érdeklődéssel vizsgálja a természet dolgait Közel-Kelet embere is. A Teremtés könyvének az első fejezete is olyan érdeklődést mutat, amivel Izrael történetének korábbi századaiban nem találko* Nevének héber formájai Ezra (annyi mlntt segítség). Artaxerxes, perzsa uralkodó (perzsáult Artakhsharta, Kr.e. 465-425, balnál hosszabb jobbkeze miatt makrokelrosznak vagy longlmánusznak Is nevezik az antik történetírókj; Plutarchosz szerint szelíd és nagylelkű ember, Neposz szerint ezenfelül még feltűnő szépségű és bátor, Nehemlás szerint kedves • de gyenge kezű, anyja (Amesztrlsz) és felesége (Amytlsz) papucskormánya alatt nyögött - mindenesetre 6 volt az, aki Kyrosz után (ez 538- ban, a perzsa birodalom megalakítása után engedett haza egy kisebb zsidó csoportot Babylonból) Ezdrás és egy nagyobb számú "ki tel épített" hazatérését lehetővé tette. Ezdrás hatását a régi szent könyvek és a száj- hagyomány új rendszerezésére ma pontosan nem tudjuk felmérni. Kétségtelen, hogy a fogság utáni vallási megújulás vezető egyénisége volt. Az ószövetségi szentírásban két könyv (Ezdrás első és második kve) számol be a személye köré fűződő eseményekről. • Érdemes talán még emlékezetbe Idéznünk, hogy a babylonl fogság Nebukadnezár nevéhez kapcsolódik; ő két alkalommal (Kr.e. 605-ben és 587-ben) hurcolta magaval foglyokként a jeruzsálemI társadalmi élet legjobbjait.
