A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
missziós hivatások 7 ségére lehessenek bizonyos nemzetközi szervek programját szolgálva. Sokan közülük szinte lelkiismeretfúrdalást éreznek a miatt, hogy a szerencsésebb sorsú nemzetek fiai - olyan nemzeteké, amelyek helyzeti előnyükkel, hatalmukkal és gazdagságukkal nem egyszer visszaéltek az elmaradottabbak kárára. Ez a felnövekvő keresztény fiatalság viszont - Krisztus tanítványaiként - saját feladatának tekinti azt a törekvést, mely a javak igazságosabb elosztásáért, az emberi méltóság és jogok elismertetéséért száll síkra - s mindezt globális, az egész világra kiterjedő viszonylatban. Szerzetesrendek, amelyek a múltban szinte egy helyhez, egy néphez kötődtek, ma új rajokat bocsátanak ki soraikból alapításra, messzi idegenbe. Fiatal papok, akiket rendszerint egy-egy egyházmegye szolgálatára szenteltek, ma úgy érzik, hogy az univerzális egyház szolgálatára hivatottak. - Nem mondjuk azt, hogy az említett jelenségek ma mindenütt általánosak lennének. A Lélek korunkat ihlető sugallatát még nem értik meg mindenütt, de az említettek mégis nagy reményekre jogosítják az Egyházat. Ez a nyugati missziós újjáéledés, amely mint láttuk egyképpen indít belső és külső hittérítőmunkákra, a missziósterületek fiatal egyházaiban nem mindenütt talál megértésre. Ennek az az oka, hogy ezek a fiatal egyházak a gazdasági és politikai kolonializmus letűnte után ma a kultúrális kolonializmustól félnek. Saját népi és nemzeti "egyéniségük" arculatát keresik és attól félnek, hogy a keresztény Nyugat hithírdetői megakadályozzák őket ebben a törekvésükben. Ne csodálkozzunk ezen. A hithírde- tés legtapintatosabb formája is könnyen kultúrális kolonizáció- nak látszhat. Ázsia, Afrika és Délamerika hithírdetői ma tudatában vannak ennek a problémának. De bármennyire igyekszenek is az általuk misszionált népek "egyéniségét" tiszteletben tartani, bármilyen mértékben teszik is magukévá új környezetük kultúráját és gondolkodásmódját, egyéniségükben mindig marad valami idegenből jött vonás. Pusztán nagyobb számarányuk következtében is (összehasonlítva a bennszülött papsággal és a bennszülött keresztény elittel) érezhető 'Nyomással" nehezedik jelenlétük az alakulásban lévő fiatal egyházakra. Olyan területeken, ahol a fiatal egyház kezd elegendő számú A keresztény Nyugat mlsszióstevé- kenységét kettős veszély fenyegeti manapság. Nyugaton elhalványul a hit terjesztésének felelősségtudata. A misszionált népek pedig a hlthfrdetésben a kultúrális ko* lonlzálás egyik fajtáját láthatják.
