A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-11-01 / 11. szám
14 tíz év után... állami tekintély elvetése vagy olyan társadalmi modell választása, a- mely egy egyénnek vagy csoportnak éppen kedvére van. Tehát nem anarchista vagy nihilista ellenállásról van szó, amely ellenkeznék a közjóval. A véleménykülönbség joga az erkölcsi ellenállás joga bizonyos totalitárius rendszerekkel szemben, tehát szembefordulás a hatalom visszaéléseivel a vallási, morális, állampolgári vagy faji megkülönböztetés, ill. türelmetlenség vagy elnyomás jogtalanságaival. Roy bíboros az új jogok között még felsorolja a következőket: jog a világnézethez, a nevelés szabadságához és az intimitáshoz (vagyis a családi otthon érintetlenségéhez) - ez utóbbinak számtalan alkalmazása lehetséges például a "mass media" területén (gondoljunk acsaládokba 'betörő" televíziósprogramokra). - A régi és újabb emberi jogok védelmében fontos szerep hárul egy nemzetközi tekintélyre, amelyet a "Pacem in Terris" is hangsúlyozott. XXIII. János az E.N. Sz. nemzetközi szervezetében látta ennek a nemzetközi tekintélynek csíráját. Tudjuk, mily nagyra értékeli VI. Pál is az Egyesült Nemzeteket és milyen sokat vár e szervtől; 1965-ös newyorki látogatása vagy U Thanthoz intézett levele az E.N. Sz. megalakulásának 25. évfordulóján világosan jelzi ezt. Az E.N.Sz. és más nemzetközi szervezetek szerepét mindig a több-lét és nem több hatalom és birtoklás szempontjából kell tekinteni. Csakis a "több-lét" felé, az ember teljes kibontakozása felé mutató fejlődés lehet az igazi szabadság és a béke alapja. Az a "fejlődés", amely csak mennyiségi változás, amely nem változtatja meg az életet és magát az embert, nem lehet gyümölcsöző, nem igazi fejlődés. 2/Abéke alanyai. - Ezek az emberi személyek, akiknek meg kell teremteniük a békét. Mert a béke annyiban lehetséges, ameny- nyiben ezt maguk az emberek akarják. Nincs fatalizmus a történelemben. A kérdés csak az, akarja-e az ember a békét? 1973-bannem ugyanaz a válasz a kérdésre, mint 1963-ban volt. Ma már egyértelműbb választ adhatunk. A gyakorlati kérdések ezek: mi akadályozza meg az embereket abban, hogy valóban személyek legyenek; mit kell tennünk közösségi szinten (a mentalitás alakításával, neveléssel, stb.), hogy elhárítsuk a béke akadályait? Hogyan lehetünk a béke munkálói? Hogyan változhatunk meg? - mert végül is az emberek megtéréséről van szó. Mindezekre a kérdésekre részben választ adott a "Pacem in Terris" és ma is időszerű, új metodológiát sugall, de részben tovább kell fejleszteni meglátásait. Metodológiai kérdések ^mikor az enciklika "minden jóakaratai emberhez" fordult, azért tette, mertabéke "minden ember java" s szüksége van emberek köz
