A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-10-01 / 10. szám

apróságok 47 Msgr. Jacques Ménager-t, a püspöki konferenciák "Justitia et Pax"bizott­ságának irányítóját ültette. • Az megint más kérdés, hogy a balralendülő püspöki kart milyen iramban tudja követni a hívek serege. A legutóbbi francia választásokon a katolikusok 70%-a szavazott a kormánypártra, 16% a gaullista reformpárt jelöltjeire s csak 13% a szociáldemokraták és kommunisták egyesült programiára. A katolikus akció "militáns" beállí­tottságú tagjainál más a helyzet, közülük 44% szavazott balra. • Az e- gyelőre biztosra vehető, hogy a francia püspöki kar a "katonák és papok" vitája után nem kanyarodik vissza a régi vágányokra. Azt tartják, hogy a színtiszta evangéliumot követik, amikor a szegények, a kisemmizettek, nem a hatalom birtokosainak reményei mellé állnak. Rosszmájú franciaországi olvasónk (a valóságban aranyos régi jóbarátunk) ír­ja tréfásan, hogy egy jezsuita szent ju­bileumáról biztosan nem feledkeztünk volna úgy meg, mint Kis Szent Terézé- ről... Kis Szent Teréz születésének cen- tennáriumáról van szó. 1873. január 2- án született az alerajoni (Normandia) Martin családból a Kármelben később a "gyermek Jézusról és a legszentebb Arcról" nevezett Te­réz, akit 1925. május 17-én avattak szentté; minden misszió pártfo­gója (1927. dec. 14. óta) és Franciaország pátrónája (1944. máj. 3. ó- ta). Talán nem maradunk le az ünneplőktől, ha októberi számunkban (3-a az emléknapja a liturgiában) idézzük őt olvasóink emlékezetébe. Nagyobb jubileumi rendezvényekről egyébként nem kaptunk semmiféle hírt eddig. Hazájában is inkább csak könyvek jelennek meg róla. Az egyik egy francia újságíró (magyarországi riportját 37. lapunkon hoz­zuk) írása és eredetisége abban rejlik, hogy a személye köré nőtt mí­toszból próbálja kihámozni a szent igazi alakját és tragikus sorsú ér desapjának (elborult elmével halt meg 1894. júliusában) is a szokott­nál bővebb helyet szentel. Egy másik könyv papi szerzője, Jean Fran­cois Six (ez a második kötete Terézről; az elsőaKármel falai közöt­ti életével, ez az újabb gyermekkorával foglalkozik) pedig a Martin család eddig diszkréten elhallgatott intimitásaiból közöl újat. Tőle tudjuk meg, hogy az apa, valószínűen kitömi készülő elmebaja követ­keztében, egyszer majdnem kiirtotta családját; Céline nővére pedig keserűen panaszkodik Terézre, aki megakadályozta annakidején ké­szülő házasságát. - A negyven- és ötvenes évek szentünkre irányu­ló kutatásának eredményeképpennemcsakretusálatlan fotográfiái ke­rültek elő, hanem jelentőségét is más színben látjuk, mint a huszas évek népszerűsítő és sokszor giccsel kísért tiszteletében. Egyéni­elfelejtett centennárium

Next

/
Oldalképek
Tartalom