A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
27 kedden minden betegnek a fejét, csütörtökön pedig mindegyiknek a lábát mosták meg. Afehémeműt a szükségnek megfelelően váltották. A kórház szabályzata szerint a gondozásba vett gyermekeket külön helyen kellett altatni. Nem kis gond volt a lelencben felnevelt lányok kiházasítása. Ezek csak esküvőjük után hagyták el a házat. A kórházat fenttartó szerzetesek a kezelésük alatt álló alapítványokból adtak minden lánynak hozományt. A pápa utasításának megfelelően a Szent- lélek-kórházban menedékre találtak az áldott állapotban lévő szegény asszonyok is. Sőt a kórház befogadta azokat a lányokat is, akik a rossz útról vissza akartak térni, de a nyomor fogva tartotta őket. Ki hinné, hogy ez a kórház évszázadokon keresztül nemcsak szépen működött, hanem az örök város egyik legtekintélyesebb intézménye lett úgy annyira, hogy politikai, sőt katonai erejét a város hatalmasainak számba kellett venniük. A 3. Incét követő pápák a Szentlélek-kőrházat saját kórházuknak apostoli intézménynek tekintették. Kiváltságait megerősítették, újabb kiváltságokkal tüntették ki. Csak érdekességként említjük meg, hogy a kórház háziállatai egy ilyen pápai kiváltság erejében szabadon kószálhattak a városban, a kórház disznai szedték össze a zöldségpiac hulladékait és amit a háziasszonyok az utcára kidobáltak. Mindenesetre furcsán hangzik. A dolgot azonban megmagyarázza az a tény, hogy a Szentlélek kórház a Tiberisen túl épült, abban a külvárosban, amelyben az északról érkező zarándokok szállása volt. Ezt a külvárost, borgőt, IV. Leó pápa vetette körül fallal, hogy a Szent Péter bazilikával együtt aszaracéntámadásokellen megvédje. A Szentlélek templomot is azért nevezték a szászok templomának, merta Wessex-ből érkező zarándokoknak és az itt letelepedett angol szászoknak volt a temploma. A templom ornamentikájának visszatérő motívuma a kettős kereszt. Újévi Szentírásidézet Szent Pál: „Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot!” (I. Kor. 9, 16.) Krisztus szava hozzád: „íme, úgy KÜLDELEK TÉGED ebbe az elpogányuló világba, mint bárányt a farkasok közé. Légy tehát okos, mint a kígyó és szelíd, mint a galamb! LÉGY A FÖLD SÓJA, LÉGY A VILÁG VILÁGOSSÁGA!” A te kérésed: „Uram, HOL és HOGYAN hirdessem evangéliumodat?” Krisztus válasza: „Hirdesd CSALÁDODBAN, BARÁTAID körében, ISMERŐSEID társaságában szóval és tettel; MUNKAHELYEDEN, SZÓRAKOZÓHELYEN és mindenhol, AHOL EMBEREK VANNAK, példával és magatartással! ... ÜGY VILÁGÍTSON VILÁGOSSÁGOTOK az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és magasztalják értük mennyei Atyátokat!” E sorok írója hozzáfűzi: Testvérem, ezt az Űr kívánja tőlünk. (-ó, -c)
