A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
16 gedhette meg ezt az Isten? Dosztojevszkij a szibériai száműzetésben, a négyéves kényszermunka során (a "halottak házában") találkozott Krisztussal. Jámbor asz- szonyokbibliát osztottak szét a rabok között. A napi robot után az iró a Bibliát forgatja. Később elhatározza, hogy könyvet ir Jézus Krisztusról. (Részben ezt a tervét valósította meg a Félkegyelműben, a- hol - Krisztus mintájára - egy tökéletes szépségű embert akart ábrázolni Miskin herceg alakjában.) Dosztojevszkij a kényszermunka során - amikor "egyedül maradt" leikével - a kegyelem ritka pillanataiban találkozott Krisztussal. Hitét később sem veszitette el. Ha sokszor bűnbe esett is, reménységét megőrizte az Üdvözítőben ."Hitvallása", amelyet szabadulása után Mme von Wisine-hez intézett levelében rögzített, igy hangzik: "Hiszem, hogy nincs szebb, mélyebb, rokonszenvesebb, mint Krisztus; nincs és nem is lehet. Ezt féltékeny szeretettel ismétlem magamnak. Sőt, még ha valaki be is bizonyítaná nekem, hogy nem Krisztusnál van az igazság... én akkor is inkább Krisztussal maradnék, mint az igazsággal". E hitvallás paradox volta egyes kommentátorokat félrevezetett. De ha valaki a teljes levelet elolvassa és ismeri Dosztojevszkij életművét, nem lehet kétsége e mondatok jelentése felől. A paradoxon csak fokozza az érzelmi intenzitást. (Dosztojevszkij különben sem szereti a túlságosan racionalista okoskodást.) A "lehetetlen feltétel" csak azt akarja kifejezni, hogy Jézus emberi szépsége olyan evidenciával hat az emberre, hogy maga ez a közvetlen belátás az igazság biztos kritériuma. A- zért hisz az igazságban, mert Jézus istenien szép embersége hatalmába kerítette: Jézus az Igazság. Krisztus nem csupán ember volt Dosztojevszkij számára, hanem az Istenember. Nietzsche az embert akarta isteníteni, de esztelen gőgje a nihilizmusba és az őrületbe kergette, - az ember összeomlásához jutott. Dosztojevszkij, aki megélte a nihilizmust, aki - Berdia- jev szavai szerint - "mindazt tudta, amit Nietzsche, de még valamit azontúl is", belátta azt, hogy egyedül a testté lett Ige révén lehet Isten az ember és csakis az Üdvözítő Jézus adhatja a szabadulást és az örök életet. Erről tanúskodnak az Ördögök megírása előtt készített jegyzetei: "Egyesek sokat diskuráltak, vitatkoztak arról, vájjon Krisztust tekinthetjük-e egyszerű embernek, jótevő filozófusnak - sőt voltak olyanok, akik ezt állították is. " (Ne feledjük, hogy Dosztojevszkij olvasta Renan Jézus élete c. könyvét és ismerte a liberális szentiráskritika nézeteit.) "A világ tele van ezekkel a vitákkal, - folytatja az iró. De mi, mi tudjuk azt, hogy mindez abszurd dolog; mi tudjuk azt, hogy az a Krisztus, akit csak embernek tekintenek,
