A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-03-01 / 3. szám
15 Számunkra már a kezdet meghozta a jutalmat. Három első növendékünk közül a massachusettsiről kiderült, hogy nem képes tanulni s most egy otthonban van, de a floridai fiúból sikeres narancstermelő üzletember lett. Karcsi is sikereket ért el. Ma iskolánkban alkalmazzuk, mint kertészt és általános szerelőt, s mellesleg személyzetünknek is segít. Teljesen önálló, egyedül utazik, vannak barátai és kedvenc foglalkozásai, és testvérei imádják. Bárhol kaphatott volna állást, ő azonban szívesebben dolgozik a mi iskolánkban, ahol példaképül szolgál a többieknek is, akik csak most kezdenek el u- gyanazon az utón járni. - Mindezért hálásak vagyunk Istennek. Bűnbakot keresek ... Kis szobám ablaka _a bérháztömb udvarára nyílott. A korai munkábamenók már jókor reggel bömböltették rádiójukat. Sokszor zavarták reggeli csendesórámat. Ezért rendszerint hajnalban keltem, akkor még minden csendes volt. Valamelyik vasárnap azonban hiába ébredtem a rigókkal, valaki — pedig munkanap sem volt — bekapcsolta rádióját. Harsogott az egész tömb. Bosszantott a dolog. Elhatároztam: kikiabálok az ablakon, azonnal hagyják abba, — de mert féltem, elrontom szép vasárnapomat, amit az Ürral akartam tölteni, inkább letérdeltem és őszintén Jézus elé tártam bajomat. Kértem, segítsen rajtam. Azt hittem, meghallgat és azonnal csend lesz, de a hangszóró szünet nélkül tovább ordított. Akkor még nem tudtam, hogy az Ür nagyon komoly dologról akar velem beszélni. Csalódottan próbáltam magam megoldani a dolgot. Elhatároztam, bemegyek a másik szobába, ez a lakás túlsó végén volt. Talán itt csendben lehetek, a gyerekek már korán kirándulni mentek valahová. Amikor beléptem a máskor csendes helyre, nagyon megijedtem és elszégyel- tem magam, bizony, a saját rádiónkból jött ez a szörnyű zene-bona. Nyitva felejtették a gyerekek. Eszembejutott, mennyire morogtam az előbb a lakókra, miket gondoltam róluk . . . pedig mi voltunk a hibásak. Hányszor fordult már elő velem, hogy a magam szíve nyugtalansága miatt vádoltam másokat. Elbuktam valahol, de azonnal bűnbakot kerestem, így akartam megszabadulni a bűn következményeiből. Mennyivel egyszerűbb pedig a bűnbánat útja. Vétkeztem, bocsáss meg nekem, Uram! És akkor minden kiderül, mint vihar után a szivárványos égbolt. Hiszen Ő mondta: „Aki énhozzám jön, semmiképpen ki nem vetem." G. V. Vigyél magaddal! Egy könyv megrendítő kérése Könyv vagyok, nem képes hetilap. Könyv vagyok és nem újság. Félsz a könyvektől? Ha most szabadságra utazol, kérlek, vigyél magaddal! Remélem, szabadságod alatt lesz időd a számomra! Végy időt magadnak! Ha engem magaddal viszel, több hasznod lesz a szabadságodból, hiszen nemcsak szórakozni akarsz! Tulajdonképpen magadhoz akarsz találni! Igazam van? Azért hát vigyél magaddal! Szentelj nekem minden nap egy órát! ígérem neked, hogy minden nap jó gondolatokat adok szívedbe. Talán még a barátaiddal is beszélgethetsz majd rólam. Sokan az ismerőseid közül csak képeslapokat olvasnak. De sokáig nem lehet azokból táplálkozni. Velem érdemes foglalkozni! Szabadságod érdekes lesz! Már előre örülök, hogy együtt lehetek veled! Ez a könyv: A BIBLIA. ford. Ungár Aladárné vetés és aratás
