A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-11-01 / 11. szám

43 de az is csak a nagyobb útvonalakat jelezte. Mikor tanulmányozni kezdtem, nagy meglepetésemre.felfedeztem, hogy egy kivételt mégis tettek, épp azzal az utcával, amelyet én kerestem. Annak beírták a nevét. Ott volt a szálloda közelében. Megint elfogott az érzés, hogy valaki ezt az utamat is előre elkészítette. Másnap reggel mindjárt felkerestem az utcát. Amint épp a házszá­mot kerestem, az ellenkező irányból egy férfi közeledett. Mindketten ugyanahhoz a házhoz tartottunk. Az ajtó előtt az arcába néztem, s noha egyetlen szót sem szóltunk, lelkünk felismerte egymást. Ezt is gyakran tapasztaltam már. Több család is lakott a házban. Szótlanul mentem mellette, s mikor kinyitotta lakása ajtaját, meghívása nél­kül beléptem. Csak miután becsukta gyorsan az ajtót, szólaltunk meg; - András vagyok, Hollandiából, - mondtam angolul. - Én pedig Petroff - válaszolta. Petroff és felesége egyetlen szobából álló lakásban éltek. Mindketten 65 éven túl voltak már és az állami nyugdíjból tartották fenn magu­kat. Először mindhárman letérdeltünk és hálát adtunk azért, hogy ily gyorsan és veszélytelenül egymásra találtunk. Utána megkérdez­tem Petroffot: - Igaz, hogy Bulgáriában és Romániában nagyon nagy ínség van a szentírást illetőleg? - Válaszképpen Petroff asztalához vezetett, amelyen egy ősrégi írógép állt. Mellette a Biblia Mózes második könyvénél kinyitva.- Három héttel ezelőtt nagyon nagy szerencsém volt - mondta Petroff. - Találtam egy szentírást. Jő áron kaptam meg. Csak egy havi nyugdíjamba került. Azért volt ilyen olcsó, mert Mózes első könyve, valamint a Jelenések könyve hiányzik belőle...- Miért? - kérdeztem.- Ki tudja? Talán eladták. Talán cigaretta papírnak használták a finom lapokat. Mindenesetre örültem neki, hogy ráakadtam, s hogy volt elég pénzem megvételére. Most csak a hiányzó lapokat kell le­gépelnem saját szentírásomból s van egy második teljes Biblia. Még négy hét'és elkészülök vele.- És akkor mit csinál vele?- 0, odaadom valakinek.- Egy kis templomnak Plovtivban, - tette hozzá felesége. - Ott nincs Biblia... Nem voltam biztos benne, hogy jól értettem-e. - Az egész templomban nincs egyetlen Biblia sem ?- Nincs, mondta Petroff. - Sok ilyen templom van még az or­szágban, és Romániában és Oroszországban is. Régen csak a papok­nak volt szentírásuk. A nép nem tudott olvasni. A kommunizmus óta

Next

/
Oldalképek
Tartalom