A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-11-01 / 11. szám

23

Száz évvel később egy szíriai származású keresztény filozófus, Justinus így számol be a római császárnak a keresztények istentiszteletéről; - Vasárnap összegyűlnek mindazok, akik a városban, vagy falvakban laknak egy helyre. Felolvassák az apostolok és a próféták írásait Azután az összejövetel vezetője buzdítást intéz az egybegyűltekhez. Erre mind felállnak és fennhangon imádkoznak. Majd kenyeret, bort és vizet hoznak, az összejövetel vezetője pedig imádkozik, hálát ad az adományok fölött. Azután kiosztják ezt az eledelt az egybegyűlteknek. Akik gazdagok, azok a vagyonukból tetszésük szerint adnak a szegényeknek. Az összegyűjtött adományokat az elnök veszi át, ő foglalkozik azoknak a megsegítésével, akik szükséget szenvednek. ..

4. 1800 évvel ezelőtt tehát a vas ár napi s zentm ise úgy anaz

volt, mint ma. Éppúgy Jézus híveinek összejövetele volt és éppúgy két részből állt. Az első rész az Ige liturgiája, mely imádságokból, olvasmányokból és szentbeszédből tevődött össze. A második rész pedig az eucharisztia liturgiája, mely .magában foglalta az adományok felajánlását, a nagy hálaadó imádságot, mely alatt megismételték Jézus utolsó vacsorájának szavait és tetteit és végül a szentáldozásban magukhoz vették Krisztus testét és vérét. A felajánláskor pedig nemcsak az istentisztelethez szükséges kenyeret és bort ajánlották fel a hívek, hanem más adományokat is vittek a szegények támogatására.

Bízzál a szeretetheti

Bízzál a szeretetten,

Mégha fájdalmat is hoz.

Ne zárd be a szíved.

A szív csak azért van, hogy elajándékozzuk, meghal, ha nevet.

A fájdalom azonban nehéz és hosszantartó.

Engedd, hogy a fájdalmas szeretet ébren maradjon szemeidben.

A lótuszvirág kinyitja szirmait a

napsugár csókjára,

és elveszt mindent, amije van.

Nem akart bimbói örökös téli ködében maradni.

... Ah, de szavaid homályosak, barátom,

nem tudom megérteni őket.

Rabindranath Tagore