A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-10-01 / 10. szám

48 természet erőin... ! - Csak az volt a bökkenő, hogy kenyér nem volt. Sem az üzletekben, sem az éttermekben. Senki sem szólt azonban egy szót sem erről. A nép megnémult. Kelet-Németországban volt a legerősebb a kommunista propaganda és a rendőri ellenőrzés. De ugyanakkor itt találtam a legnagyobb val­lásszabadságot is. Legalábbis látszatra. Szentírásuk volt bőven, új kiadás is. A szemináriumokban igazi lelkészeket képeztek, nem po­litikai ügynököket. A vallási megmozdulásokon ezrek vettek részt. Ugyanakkor azonban a vallás elnyomása sokkal veszélyesebb módon történt, mintha nyüt üldözés lett volna. Meghívtak, hogy vegyek részt egy lelkészi gyűlésen. Egymásután számoltak be a lelkészek arról, hogy híveiknek hány százaléka vesz részt az állami vallást utánzó szertartásokon a templomi szertartás helyett. Üdvözlő szolgálat (keresztség helyett) 35%, ifjúvá avatás (bérmálás helyett) 55%, polgári házasságkötés 45%, állami temetés 50%. Mindegyiket igyekeztek oly ünnepélyessé és vonzóvá tenni, hogy vetekedjék egy egyházi szertartással. Kezdetben a protestáns egyházak szigorúak voltak, s azok, akik az állami szertartást választották, nem vehettek részt az egyházin. A helyzet azonban állandóan rosszabbodott, s végül kényszeredetten mégis megengedték nekik, hogy akik akarnak utána részt vehetnek az egyházi szertartáson is. Az előbb említett számok azonban azokat foglalták magukba, akik csak az állami szertartást kérték. A katoli­kusok nem alkudtak meg, s attól, aki az állami szertartásonrésztvett, megtagadták az egyházit. Ezért még a protestánsok is nagyrabecsül- ték őket. A protestáns egyházak alól azonban így fokozatosan ' kicsú­szott a talaj. A következő két hetet azzal töltöttem, hogy egy buzgó férfivel .ifjú­sági csoportokat kerestem fel. Szabadon gyülekezhettek, szentírásuk is volt bőven, de nagyon el voltak csüggedve. Mindenütt arra buzdí­tottam őket, hogy legyenek misszionáriusok, mégpedig otthon. Má­soknak hosszú, költséges utakat kell megtenniük ahhoz, hogy misz- sziős tevékenységet fejthessenek ki. Számukra Isten odahozta helybe azokat, akiket megtéríthetnek. Van az országban vagy félmillió orosz katona. Német is akad bőven, akik távol vannak Istentől. Elmondtam nekik, hogyan térített Pál apostol,amikor Rómában bilin­csekben volt. Ahelyett, hogy panaszkodott volna helyzete miatt, be­szélgetni kezdett az őrizetére beosztott katonákkal. Azokmégelsem kerülhették. A váltáskor újabb katonák jöttek. Végül keresztényekké lettek. Ott a császár épületeiben térített! Ez a missziós hivatás vár a vasfüggöny mögötti keresztényekre is!

Next

/
Oldalképek
Tartalom