A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1971-07-01 / 7. szám
35 áttekinteni és kézben tartani, azért a vélemények és magatartások is igen sokfélék. Beszélhetünk a generációk eddig soha nem látott összeütközéséről. A generációkat persze úgy kell értenünk, hogy a bátorság és dinamizmus nemcsak a 20 évesek erénye, az önelégültség vagy a naívság nem csupán a fiatalkorúaknái megtalálható hibák; hogy a világoslátás, az alázatosság nem mindig csak tisztes korú egyének kiváltsága, és hogy vannak begyávult vagy betokosodott emberek is. Az emberek magatartása tehát nagyon különböző, egymásnak sokszor homlokegyenest ellenmondásban áll. - Vannak, akik az egész társadalmiéletből, éspedig szinte minden pillanatban újra meg újra, tabula rázát akarnak csinálni, hogy folyton a nulpontról indulhassanak. Elutasítanak minden bizonyosságot, mindennyugodt fejlődést, minden függést; elvetnek minden olyan véleményt, amely nem az ő mítoszaikat szentesíti. Megfellebezhetetlen önteltséggel mondják ki megsemmisítővéleményüket az emberiség, az egyház, a saját nemzetük történelméről, amelyről egyébként nagyon hézagos ismereteik vannak; sőt kérkedve megtagadnak minden kapcsolatot még saját egyénimúltjukkal is. Sorsuk általában siralmas; a forradalom prófétáinak tartják magukat, de se igazi forradalmat, se semmi más érdemleges dolgot az életben nem produkálnak. Olyanok, mint a tűzijáték; a legtöbb, amire képesek, egy pillanatnyi szemkápráztató tünemény, és főleg nagyarányú rombolás. -Amásik végletet azok képviselik, akik elutasítanak vagy legalábbis lekicsinyelnek minden komoly változást. A technikai fejlődést ugyan nem tagadják, nem is tagadhatják; de nem akarják elismerni, hogy az emberek gondolatvilága és erkölcsi problémái is erősen változnak. Véleményük szerint az élet; a történelem mindig ugyanúgy ismétli magát; a jövő feladata az, hogy visszaállítsuk a letűnt aranykort. Azokban, akik új utakat keresni merészelnek, bizarr és veszélyes figurákat látnak, akikkel szemben védeni kell a világot a rend, ez erkölcsösség nevében. Tulajdonképpen a félelem uralja őket; az erőfeszítéstől, a felelős gondolkodástól és elhatározástól, az előre nem látható következményektől való félelem. Bástyák mögé, erődítményekbe zárkóznak; pedig a fellegvárak kora bizony végérvényesen lejárt. Mind a két szélsőséges magatartásnak, a gyökeres kontestálásnak éppúgy,mint a megrögzött konzervativizmusnak, a közös tulajdonsága s mindenki mással szemben való türelmetlenség, a gyűlölet és a fanatizmus. Hogyan jellemezhetjük a helyes véleményt és magatartást? - Alapvetően fontos az, hogy a pontosan és világosan felismerhető erkölcsi igazság ma sem szűnt meg létezni; a változó struktúrák világában is
