A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1971-01-01 / 1. szám
21 A kereszten úgy ajánlja föl magát Krisztus, ahogy akkor volt- egyedül. Ma úgy ajánlja fel önmagát, pontosabban úgy ad kifejezést örökké tartó fölajánlásának, ahogy ma van. Az egyházzal együtt. Magáéhoz csatolja és magáévá teszi a hívek felajánlását. Ezért nem lehetünk mi csendes szemlélők a szentmisén. Csatlakoznunk kell Krisztus örökké tartó fölajánlásához. Ezért mondja a kon- stitució: - hogy a hívek ne csak a pap keze által, hanem a pappal együtt ajánlják fel a szeplőtelen áldozatot és ajánlják fel magukat. A mi fölajánlásunkat, a hívők közösségének a fölajánlását akarja hangsúlyozni az új liturgia. Ezt hangsúlyozzák az új miseszövegek. A pap Krisztus képviselője. Köréje gyűl a hívők serege, hogy csatlakozzanak Krisztus áldozatához és így imádkoznak a fölajánlásban}- "KérünkUrunk Istenünk, fogadj el minket, és legyen kedves színed előtt áldozatunk" - Talán a legtömöröbben és a legszebben a harmadik eucharisztikus imádság fejezi ki Krisztus áldozata és a hívek áldozata között lévőkapcsolatot. Az átváltoztatás után így imádkozunk:- "Tekints, kérünk, egyházad áldozatára; ismerd fel benne azt a Bárányt, akinek föláldozása által kiengesztelődni akartál... " Mi tehát az igazi mise? Krisztus áldozatának megújítása úgy, hogy a hívek közössége, akik a misztikus testet alkotják, csatlakoznak saját felajánlásukkal Krisztus örökké tartó és soha meg nem szűnő fölajánlásához. Krisztus áldozata és ami áldozatunk. Krisztusé elsősorban, de ugyanakkor a miénk is. Nem azért megyünk és ne azért menjünk szentmisére, hogy egyéni lelki életünket mélyítsük; hogy jámbor és sok vigasztalást adó imádságainkat elmondjuk. Azért se menjünk, hogy szép muzsikát élvezzünk vagy bármely más esztétikai élményben legyen részünk. Ha mindezt megkapjuk, legyünk hálásak érte. Ugyanakkor ne ebben lássuk a szentmise lényegét. A szentmise lényege az áldozat, fölajánlás. Krisztusé és a miénk. Egész életünk Istenhez tartozik. Szent Pál ezt üzeni a rómaiaknak; - "adj átok magatokat Isten szolgálatára" (Róm.6,13). Ennek az önmagunkat Istennek adó, Istennek áldozó lelkü- letnek adunk kifejezést, amikor Krisztus áldozatához és fölajánlásához csatlakozunk a szentmisében. A felajánlási körmenet és az ajándékaink oltárrahelyezéseönmagunkfelajánlását jelképezi. Válaszunk a pap imádságára, a sok Amen, mind igent jelent. Ha figyelünk a pap szavaira, akkor látni fogjuk milyen sokszor beszél a szentmise szövege a fölajánlásról, a mi fölajánlásunkról és áldozatunkról. Erre mondunk igent az Amen-nel és ehhez adjuk jóváhagyásunkat mikor a pap szavaira válaszolunk.
