A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-02-01 / 2. szám
12 n keresztények egységűi rekuésének közös eszközei ALTALÁNOS IMASZÁNDÉK AKERESZTÉNYegyházak egységesítésére törekvő mozgalomban jelentős mértékben lelohadt az az élénkség és lendület, amelyet a II. Vatikáni Zsinat idejében tapasztaltunk. Ez a tünet nagyon érthető. Kétségtelen, hogy a zsinat elvileg kiküszöbölt sok, évszázadokon át kialakult lélektani akadályt és előítéletet, és ezzel egy olyan kedvező szellemi légkört teremtett, amelyben az eszmecsere a nem-katolikus keresztényegyházak és a katolikus egyház között lényegesenkönnyebben indulhat meg és építhető ki. DE NE ÁLTASSUK magunkat elhamarkodott reményekkel ! Az eszmecsere, vagyis a szeretet és kölcsönös nagyrabecsülésszellemében lefolytatott ismerkedések, tárgyalások, megvitatások időszaka hosszúra el fog még nyúlni és sok, súlyos nehézséggel kell majd megbirkóznia. Mert ennekaz eszmecserének a tanítás terén fennálló szinte leküzd- hetetlenaltéréseket kell közös nevezőre hoznia és évszázadokon át kialakult gondolkodásmódokat kell átalakítania, sok téren ki is igazítania. ENNEK AZ IDŐSZAKNAK megvannakamagaveszélyei. Atürel- metlen vakbuzgóság könnyen felszínes, sőt hamis megoldásokra vezethet. A hit fényétől kellően meg nem világított szeretet éppúgy, mint a szeretethiánya, helytelen utakra tévedhet; vagy kicsibe veszi, vagy eltúlozza, a keresztény egyházak közt fennálló lényeges különbségeket. • MINDEZEK összevetéséből nyilvánvaló, hogy az elengedhetetlenül szükséges előföltételek a türelem, a szeretet és az imádság. Ezektől függ, hogy az egységtörekvés, amely annyira őszinte lendülettel indult, állandóan előbbre fog-e haladni. Mindaddig, mi- rea Szentlélek Úristen elérkezettnek látja az időpontot a Krisztusalapította egyház egységének külső megnyilatkozásaira is. Imádkozzunk tehát, Szentséges Atyánk útmutatása szerint, arra a szándékra, hogy 'az egymás közt megoszt ott keresztények a türelem, szeretet és imádság által jussanak közelebb egymáshoz I el kül etben is, érzül etben is".
