A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-08-01 / 8. szám
32 futna... Egyik vasárnap, pontosabban az esküvő előtti vasárnap prédikációjának témáját az Ószövetségből vette. Elizeus prófétaesetét. Mint tudjuk őt kopasz feje miatt csúfolták; - Jöjj fel kopasz a hegyre! -De elnyerték méltó büntetésüket, mert Isten a csúfondáros- kodókra medvéket küldött, melyek szétmarcangolták őket. Ezt olyan élénken ecsetelte, hogy a végén ő is szinte felkiáltott az Úrhoz, hogy valamiképp büntetné meg a sok csúfolódó bárányt az ő nyájában is. S milyen kegyetlen, durva lélekre vall az ilyesmi s milyen veszedelmes is, mert ki tudja, hogy a hetyke csúfolódót nem éri-enem sokára olyan baleset, hogy csúfabb lesz annál, mint akit kicsúfol... A falu annyira megilletődött, hogy legalábbis aznap senki sem csúfolódott. Némelyek meg önvédekezésre magyarázták, mert hát a kopasz Eli- zeussal kezdte és ő maga is jó kopasz volt... I De vajon fog-e tartani a hatás egy hétig, vagy tovább? Csak azért könyörgött, hogy bár így lenne! Úgy látszik az Ur meghallgathatta könyörgését és a csúfosság helyett inkább mélységes szánakozás töltötte el a lelkeket, a lesajnáltságfájdalma pedig az ilyen egyszerű lelket nem sebzi meg, csak a durvább sértések. így hát megvolt a lakzi és a zsák megtalálta a maga foltját, hogy Csordás Bódi szavával éljünk. Igaz a folt nagyon elütött a zsáktól, de a fő dolog, hogy a zsák nem volt többé lyukas. Tóth gazda is megbékélt, Göce gazda is megnyugodott. Azt hiszem az ifjú házasoknál boldogabb csakCsordás Bódi lehetett, aki ezt a különös frigyet nyélbe ütötte... HATÁSOS FIGYELMEZTETÉS... (Isten Nevének tisztelete.) Egy vasúti kocsiban egy matróz, élményei nagyhangú elbeszélése közben, minduntalan káromló kifejezéseket használt. Egyszercsak egy idősebb úr az utasok közül a matróz vállára tette kezét és kom oly hangon így szólt hozzát • Kedves Barátoml Könyörgöm, hogy ne gyalózza tovább az atyámatl - Ugyani - felelte a matróz, - magát se ismerem, még kevésbé az atyját...1 • Az elég szomorú, - felelte a másik, - ha nem ismeri az én és a saját atyját, akinek a nevét káromlásaival állandóan gyalázza.,.1 • Ezek a szavak olyan hatással voltak a matrózra, hogy attól kezdve leküzdötte rossz szokását és egyszersmin- denkorra feladta a káromkodást.
