A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-03-01 / 3. szám
23 mázzá. Teóriáját röviden így foglalhatjuk össze: - A primitív, vagyis ember-előtti társadalomban az apa megtiltotta az asszonyaival való nemi érintkezést fiainak, akik ezért kiközösítették az apát, megölték és megették. De ez a magatartás lelkiismeretfurdaláshoz vezetett, amelynek következménye az lett, hogy a társadalom végül is elfogadta a kezdeti tilalmat, vagyis a vérfertőző nemi érintkezéstől tartózkodni kezdtek. Az apagyilkosságnak ősi bűne azonban tovább él a nép emlékezetében. Kifejeződik az áldozati lakomákban is, ahol megölik és a rituális előírásoknak megfelelőenelfogyasztják a totemet, azt az állatot, amely a faj ősét képviseli. Idők folyamán aztán a totemet annyira felmagasztalják, hogy végül is istenként tisztelik. Freud arra a következtetésre jut, hogy a vallás, az erkölcs és a társadalmi szokások végeredményben az Ödipusz-konfliktusra vezethetők vissza. Dalbiez, a neves francia pszichológus és pszichiáter, két hatalmas könyvet írt Freud módszeréről és elméletéről. A lélekelemzés módszerét, meg a pszichoterápiát Dalbiez maga is gyakorolja és a módszer síkján lényegében egyetért Freuddal. De élesen bírálja a bécsi pszichiáter elméletét. Nevezetesen a Totem és Tabu elméletéről megállapítja, hogy nem az emberi társadalom eredetének tudományos elemzésén alapszik, hanem előítéleteken; lényegében a valóságtól elrugaszkodó rekonstrukció ("une sorte de reconstruction fantaisiste des origines de la société"). Dalbiez a vallás eredetét magyarázó teóriában három fogyatékosságot fedez fel; 1. A Totem és Tabu primitív hordája, amelyre Freudhivat- kozik, ember-előtti tény. Márpedig Freud úgy beszél erről a hordáról, mintha már emberi lenne, és éppen itt van az ellentmondás nála. Ha ugyanis a horda már az apagyilkosság előtt emberi volt, nem lehet ezt az aktust az emberi társadalom és a vallás forrásának tekinteni. 2. Dalbiez megállapítja, hogy az állatoknál az erkölcsi értelemben vett bűn-tudatnak, lelkiismeretfurdalásnak a legkisebb jelét sem figyelhetjük meg, amikor megölik a másikat. Ha viszont az embernél megvan ez a tudat, akkor ez azt mutatja, hogy az erkölcsiség valamiképpen a szellemi lény sajátos tulajdonsága, valamiképpen az emberrel veleszületett tulajdonság. Nos, Freud éppen ezt vitatja el az embertől, amikor az erkölcsi tudat genezisét akarja rekonstruálni. 3. A freudi érvelés feltételez egy bizonyos kollektív tudatot, közösségi lelket, ami puszta képzelődés.
