A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-11-01 / 11. szám
35 villamos áramot termelnek, hamegfelelő erőművekben befogják őket, de borzalmas rombolást visznek véghez, ha egy bombában hirtelenül szabadulnak fel. Éppen ezért egy természettudós számára nincs értelme annak a kérdésnek, hogy a gyógyszer vagy az atommagenergia "jó-e", vagy "rossz-e" az emberiség számára. AZ A KÖRÜLMÉNY, hogy a tudomány nem tudja kizárni az általa felszabadított erőkkel való visszaélésnek lehetőségét, millió és millió emberben ébresztett új érdeklődést a vallás iránt. A mi atomenergiai korszakunkban az embernekkétségbeesetten szüksége van azoknak a mérhetetlen fizikai erőknek erkölcsi ellenőrzésére, amelyeket ő maga szabadított fel. / A TUDOMÁNY és a vallás nem ellenlábasai egymásnak, hanem testvérek. A tudomány arra törekszik, hogy jobban értsük teremtett világunkat, a vallás arra törekszik, hogy jobban értsük a világ Te rém tőjét. Az ember a tudomány által iparkodik megzabolázni azokat az erőket, amelyek körülötte vannak, a vallás által ipar- kodikmegzabolázni azokat az erőket, amelyeketönm agábanhordoz. AMINT EMLÍTETTÜK: a tudomány nem nyúlik át az erkölcstan területére. Én mégis biztosra veszem, hogy a tudomány, a teremtett világ természetének mind mélyebb és mélyebb ismeretére törekedvén, sajátos erkölcsi értékeket is ki fog dolgozni önmaga számára. A tudomány föltétlenül előmozdítja az igazmondást és az alázatosságot. Az is velejár az igazi tudománnyal, hogy megállapításai minden idők és minden nép számára érvényesek és az emberi tudattól függetlenül léteznek; hogy ezeket a megállapításokat föltételek nélkül el kell fogadnunk és ha egyszer igazaknak bizonyultak, akkor egyetemes érvényük van. Ha az emberiség mindmáignem találta meg a választ Pilátus kérdésére "Mi az igazság?", a tudomány megmutathatja feléje az utat. Én személyesen hiszek az igazság végső győzelmében. Bízom abban, hogy ugyanabban a mértékben, amelyben többet isme- rünkmeg a természetből, nemcsak egyetemlegesen elfogadott tudományos megállapításokra fogunk eljutni, hanem az emberi viselkedés számára is lefogunk fektetni egyetemlegesen elfogadott mérvadó szabályokat. A 19. SZAZAD materialistái és ezeknek 20. századbeli örökösei, a marxisták, azt iparkodtak bebeszélni nekünk, hogy a tudomány haladásával annyira meg fogjuk ismerni a teremtett világot, hogy meg tudunk majd lenni egy Teremtőbe vetett hit nélkül. Ám mindeddig minden válasz, amit felfedeztünk, egy csomó új kérdést vetett fel számunkra. Minél mélyebb betekintést nyerünk az atomok bonyoí
