A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-10-01 / 10. szám
35 les megismételni azokat. A szándékosan kihagyott súlyos bűnök érvénytelenné teszik az egész gyónást, sőt az utána következő gyónásokat is, tehát ebben az esetben úgy kell meggyónni minden súlyos bűnt, mintha azokat sohasem említette volna még előző gyónásaiban; tehát szám szerint. A pusztán feledékenységből kihagyott súlyos bűn esetében azonban csupán ezt a bűntkell meggyónni, amikor eszébe jut. Nincs aggályosságról szó azok esetében sem, akik még küszködnek szokássá vált súlyos bűneikkel és a kísértések alkalmával nem egyszer elmennek a végső határig. Utána maguk sem tudják, hogy beleegyeztek-e a bűnös vágyakba, vagy pedig csak bocsánatos bűnöket követtek el? Minthogy valószínű a beleegyezés megtörténte, legokosabb, ha meggyónják ezeket a bűnöket, mint "valószínűleg súlyos bűnöket". Erre ugyan nem kötelesek, mert csak a biztosan elkövetett súlyos bűnöket kell meggyónniuk, lelkűk békéje érdekében azonban ez a tanácsosabb eljárás. Más már a helyzet azok esetében, akik régen szakítottak már a súlyos bűnökkel és őszintén igyekeznek kerülni még a bocsánatos bűnöket is. Ezek hasonló kétely esetén valószínűbbnek tarthatják, hogy nem vétkeztek súlyosan. Legfeljebb azért említsék meg az ilyen kétes bűnöket, hogy ezzel az alázatosságot gyakorolják és megerősödjenek a hasonló bűnök kerülésére vonatkozó elhatározásukban. Megment minket a felesleges nyugtalankodástól az is, ha világosanlátjuk, hogy bűn elkövetéséről csak akkor lehet szó, ha a kérdéses cselekedet előtt felismertük annak tilos voltát. Ha csak utólag döbbenünk rá, vagy tudjuk meg, hogy olyasmit tettünk, ami tilos volt számukra, biztosra vehetjük, hogy nem követtünk el bűnt. Csak az lenne bűn, ha ezzel a tudással a jövőben megismételnénk a tilos cselekedetet. így tehát nem vétkeztünk, ha e If e 1 e dke z tünk egy kötelező ünnepen a misehallgatásról, vagy böjti napon a böjtölésről. Még az is lehet, hogy valaki nem ismerte egy cselekedet bűnös voltát s csak utólag figyelmeztették erre. így pl. kibeszélte szomszédainak titkos súlyos bűnét abban a tévhitben, hogy nem követett, el bűnt, hiszen igazat mondott. Utólag tudja meg, hogy ez súlyos bűn mások jóhímeve ellen. Múlt cselekedete miatt nem kell aggódnia, de ha megint hasonlót tenne, már bűnt követne el vele. Végül még egy gyakori eset, ami nyugtalanságot okozhat, de még mindig nem azonos az aggályossággal. Főleg gyermekek, vagy akik nem rendelkeznek kellő vallási tudással, nem tudnak különbséget tenni a súlyos és a bocsánatos bűnök között, vagy legalábbis egyes bocsánatos bűnöket súlyosaknak tarta
