A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-10-01 / 10. szám

34 nőkről vagy tökéletlenségekről van szó és tudja, hogy nem köteles ezeket meggyónni áldozás előtt. Csak azért járul rendszeresen szent­gyónáshoz, hogy ezáltal részesüljön a szentségi kegyelmekben és még hatásosabban tudjon dolgozni lelke tökéletesedésén. Tehát itt szó sincs igazi aggályosságról, hanem nagyon is kívánatos ez a lel­kiállapot. Ugyancsak nem aggályosság, ha valakit m élys égé s bánat és vezeklési vágy tölti el múltbeli súlyos bűnei miatt, hanem kételkedik abban, hogy kellő módon meggyónt bűneit Isten megbocsá­totta. Ez a bánat nagyon is értékes lelkiéletünk szempontjából, mert alázatosabbá tesz, hálával tölt el az irgalmas Isten iránt és hatásos védelmet nyújt a bűnbe való visszaesés ellen. Szent Péter állítólag haláláig siratta, hogy megtagadta Mesterét. Az 50. zsoltár Dávid bűnbánatának mélységét tükrözi vissza. Nem szabad ezzel az erényes bánattal összetévesztenünk azt a lehangoltságot, amelyet a kevélyek éreznek magukban, mikor arra gondolnak, hogy bűnükkel tönkretették hírnevüket mások előtt, vagy megsemmisítették saját tökéletességükről való elképzelésüket. Megtévesztő hasonlatosság. Amikor valaki hosszú éveken keresztül elhanyagolja a szentgyó­nást, vagy pedig oly sok súlyos bűnt követett el utolsó gyónása óta, hogy azokat már számon tartani sem tudja, vagy ha kapkodva, ha­nyagulkészült gyónásaira, akkor könnyen megeshet vele, hogy időn­ként nyugtalanság fogja el lelkét, ha régebbi gyónásaira gondol. At­tól fél, hogy bizonyos bűnöket talán sohasem gyónt még meg, vagy hiányzott gyónásaiból az őszinte bánat és az erős elhatározás. Minthogy ilyen esetekben valóbankomoly valószínűsége van annak, hogy régi gyónásai hiányo­sak, sőt esetleg szentségtörőek voltak, jól teszi, ha alapos lelkiisme- retvizsgálat után életgyónást végez, vagy legalábbis legutolsó bizto­san jó gyónásától kezdve meggyónja bűneit. Legmegfelelőbb alkalom erre a lelkigyakorlat, vagy a lelkimagányban töltött nap. Meg kell mondani a gyónás elején, hogy mi készteti őt erre az általános gyó­násra s azokat a bűneit, amelyekről biztos, hogy nem gyónta meg, vagy nem kapott rájuk érvényes feloldozást, szám szerint és világo­san megnevezve megkell gyónnia. A többi bűnöket elég általánosság­ban megemlítenie. Ilyen gyónásra azonban csak akkor köteles, ha biztos benne, hogy megelőző gyónásai rosszak voltak. Ha már nem emlékszik erre határozottan, csak lehetségesnek tartja, nem köte­

Next

/
Oldalképek
Tartalom