A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-06-01 / 6. szám
13 Szeder Mihály, S.J. A FELESEK (A lőcsfalvi pap naplójából.) A lőcsfalvi pap javadalma 40 hold szántóból, 6 és fél hold rétből és két és fél hold szőlőből állott. Mikor átvette a plébániát, éppúgy mint elődje, ő maga gazdálkodott, kivéve a szőlőt, melyet az apátság kezelt és ennek fejében ellátta őt káplánjával együtt koszttal és miegymással... A kocsis volta fő-gazda. Mikor szorult a munka, fogadtak segítséget. Lévén azonban a lőcsfalvi pap szociálisan gondolkozó ember, elhatározta, hogy segíteni fog a plébánia sok apró és törpebirtokosán. Hiszen, akinek 2-3 hold földecskéje van, abból bizony nemigen tudja eltartani családját, de ha bérletbekaphat hozzá még néhány holdocskát, kijön belőle legalább a megélhetés. A kormányzóval és a jegyzővel való sok tanakodás után úgy döntött, hogy felesbe adja ki földjét. Az adót a plébános fizeti, a vetőmag feles, a trágyázást a bérlő látja el s ami terem igazságosan megfelezik. Tetszett a gondolat a népnek is és rövidesen akadt 12 feles a földre meg a rétre. S megindult a pap-tagon a feles gazdálkodás. Neveket nem emleget a pap naplója, mert a felesgazdálkodás megszűnését a végén tolvajkodás okozta, úgy látszik nem akarta megszégyeníteni őketörökre. De úgy látszik a nép közt még tartotta magát a régi mondás: - A paptól lopni nem bűn. Az első felezéskor a lőcsfalvi pap nemigen kételkedett felesei becsületében, hiszen a felezéskor ő is kint volt és tényleg a felét kapta mindennek. Egyforma kupacokra voltak rakva a répa, krumpli, búzakeresztek.. S hozzá a pap maga választhatta ki, melyik csomót akarja. De a következő évben már gyanút fogott, mert a kormányzó, akii gazdasági szakértő volt, felvilágosította, hogy az egy holdon termelt átlagos termés a mérvadó és fehéren-feketén kimutatta neki, hogy lévéna papföld a legjobb föld a határban, a múlt termésekkel összehasonlítva, a felesség idején az egy hold átlagos termése lényegesen i
