A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-05-01 / 5. szám

33 Kővári Ká ro / y, S.J. Fedezd fel egyéniségedet! II. Amikor tehetségeink vizsgálata közben úgy ítéljük, hogy valami­hez nincs tehetségünk, tegyükfel magunknaka következő kérdéseket: Miért gondolom, hogy ezt nem tudom megtenni? Tényeken alapul-e véleményem, vagy feltételezésen, elhamar­kodott következtetésen, mások véleményén? Lehetséges-e, hogy tévedek? Ugyanez lenne-e a véleményem másvalakiről is, aki hasonló helyzetben van? Miért tennék, éreznék így továbbra is, mikor nincs ésszerű okom, hogy felfogásomat helyesnek tartsam? Ezeket akérdéseketne csak felületesen válaszoljuk meg, hanem alaposan vegyük fontolóra. Főleg azt fontoljuk meg, hogy tények szolgálnak-e alapul, nem pedig helytelen magyarázatok. Egy leány négyszer megbukott latinból. Az iskolai tanácsadó azonban felfedezte, hogy ennek a magáról alkotott helytelen vélemé­nye az oka. Miután megváltozott önmagáról alkotott felfogása, az évet 84-es eredménnyel fejezte be. Egy fiú azt gondolta magáról, hogy nem tud énekelni. Énektaná­ra sose vette be őt az énekkarba, s csak azért adott neki jó jegyet énekből, hogy el ne rontsa jeles bizonyítványát. Tanítóképzőbe je­lentkezett a középiskola elvégzése után, ott azonban megbukott a felvételi énekvizsgán, pedig hónapokig készült erre. Ez még jobban megerősítette őt véleményében, hogy ő nem tud énekelni. 25 év után fedezte csak fel, hogy tévedett, s kellő gyakorlás után sikerült meg­tanulnia az éneklést. Egy tanuló 100 szó közül 55-nek eltévesztette írásmódját, és annyi tárgyból bukott meg, hogy meg kellett ismételnie az évet. Ta­T

Next

/
Oldalképek
Tartalom