A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-12-01 / 12. szám
2 is felkutassák és azok ellen is felvegyék a harcot. Sőt, esetleg még mentegetik, vagy igazolni is törekszenek tökéletlen viselkedésüket. Kezdik azonban már látni az önmegtagadás hasznosságát, értékét, és néha önkéntesen is gyakorolják. Attól is tartózkodnak, hogy másokat megítéljenek s maguknál rosszabbaknak tartsanak. Imaéletükben fontos szerepe van a mindennapos elmélkedésnek. Többször indítást éreznek szeretet-fohászokra. Lelkiéletükben váltakozik a vigasz és a vigasztalanság időszaka, ők azonban állhatatosan kitartanak a vigasztalanság idejében is. 6. Buzgó lelkiélet. A lelkiélet magas fokára jutottak már el azok, akik sohasem követnek el teljesen szándékos bocsánatos bűnöket sem. Ha pedig félig tudatos bocsánatos bűnbe esnek valamely hirtelen kísértés következtében, akkor szívből megbánják és buzgó engesztelési végeznek érte, Legalább hetente egyszer gyónnak. A napi misehallgatás és áldozás akkor is napirendjükbe tartozik, ha nem szerzetesek. Mise- gallgatásukat buzgó hálaadással fejezik be. / Erőteljesenküzdenek a tökéletlenségek ellen is. Életüket mindenben Istentetszése szerint kívánják álni. Gyakran megújítják Istennek tett önfelajánlásukat. Különös gondot fordítanak egy-egy erényben való előhaladásukra. Az önmegtagadás rendszeressé válik életükben,mert nagyrabecsülik és látják szükségességét. Elmélyül alázatosságuk is, és mindenkinél hitványabbnak tartják magukat, mert állandóan szemük előtt áll, hogy mily gyakran nem működtek közre Isten kegyelmével. Örülnek neki, ha módjuk van elmélkedésük idejének meghosszabbítására. Imájuk gyakran Isten csendes szemléléséből áll, amely nagy lelki békével tölti el őket. Nagy vigasztalások kemény próbára- tételekkel váltakoznak életükben. ‘ f , Tökéi e t e s sé g . Aránylag nagyon kevesen érnek el a lelkiélet legmagasabb fokára* amelynek csúcspontja az életszentség. Ezek már a tökéletlenségeket is leküzdötték Isten kegyelmével, s magasra csap bennük az Istenszeretet lángja. Hetente többször, vagy akár naponta gyónnak, hogy előző életük bűneiért és szándéktalan tökéletlenségeikért is engesztelési nyújtsanak Istennek.
