A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-06-01 / 6. szám
10 Maradjunk egy percre ennél a korunkat befolyásoló teoretikusnál. Freud megindított egy új tudományt, melynek sok eredményét követi a mai lélektan, sok megállapítását megkérdőjelezi, sőt elveti. A vallásról megállapította, hogy az a primitív ember félelméből született. A természet elemei alatt tehetetlenül vergődő ősember, akit a mennydörgés megfélemlített, a tenger, a hegyek lenyűgöztek és kisebbségi érzéssel töltöttek el; akit a betegség, halál, elmúlás gondolata és valósága megrémített, félelmét és kicsiségét szimbolizálva kialakította a Nagy Szellem, a Mindentudó, a Hatalmas, a Feletteálló fogalmát, akihez könyörgött, akit engesztelt, akinek ike- gyeit meg akarta nyerni a maga javára. Kicsisége és elégtelensége bűntudatot fejlesztett benne és áldozatokkal, rituális szertartásokkal akart menekülni elégtelenségétől és bűntudatától. Totemeket,fétiseket és tabukat alkotott, hogy szertartásokkal és tilalmakkal biztosítsa magának a Felsőbb Hatalmak kegyét. "Parancsokkal" kötötte meg magát, hogy szabaduljon belső terhétől. Bűntudatának legfőbb okozója a libidó, az érzéki gyönyörök legyűrhetetlen kényszere. Amikor olcsó "magazinokat" látsz, ezek a felszabadítással, a szabad érzékiség mutogatásával kereskednek. Marx szociálizmusa az emberi közösséget vizsgálja és annak útját írja elő. Az ő közösségi élete, ahogy látjuk Lenin és Sztálin és kényszer alatt Nyugattal bizonyos fokig koegzisztenciát hangoztató mai kommunizmusnál, az embert közösségi viszonyából vizsgálja elsősorban és totalitáris rendszerében elveszi az ember egyéni szabadságának legfőbb alapjait is. Annyit érsz, amennyit a közösségnek érsz! Nem csoda, hogy az emberi gondolkodás, cselekvés és vallásosság szabadsága áldozatul esik egy ilyen rendszernek. Nem csoda, hogy megoldatlan feszültségbe került az amerikai élet-ideál ezzel a rendszerrel. Einstein tudományos relativitása kilépett a tudomány köréből. Nemcsak tudományos relativizmus létezik. Ahogy körülnézel, körülöttünk kezd minden "relatív" lenni. A hit az abszolút igazságban megrendült. Ami tegnap igaz volt, ma már talán nem is igaz. Hol az Abszolút Igazság, a változatlan, örök Isten tekintélye? A modern irodalom és művészet valóságos szócsöve a zűrzavarnak. Nietzsche megállapítása, hogy Isten meghalt, - hiszen csak az emberek akaratában élt, egyre népszerűbb hullámzással árad szerteszét. Üres az ég felettünk, állapítják meg írók és művészek. Magára maradt az emberiség, sóhajtja a pesszimizmus, a fatalizmus, az egzisztencializmus, amiről annyit olvasol, tanulsz, hallasz.
