A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1966-02-01 / 2. szám

30

élet még nincs bennük. Ám Isten újból fölszólítja a prófétát, hogy keltse életre a sok halottat. S a próféta szava csodát múvel:élni kezdenek, lábra állnak, járnak-kelnek. Ekkor így szólt az Úr: Emberfia, ezek a csontok Izrael házát jelentik. Ok ui. így beszéltek: csontjaink elszáradtak már, reménységünk füstbe ment, el vagyunk veszve. Azért menj és mondd meg nekik: Ezeket mondja Isten, az Úr: "íme én megnyitom sírotokat és kivezetlek onnan, én népem s visszavezetlek Izrael földére. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Ur". (Ezekiel 37.) ^

S mindenki szént lesz, aki megmarad Sionban, szentnek hívnak mindenkit, kinek neve föl van jegyezve Jeruzsálemben az élet könyvében. Akkor majd lemossa az Úr Jeruzsálem leányának szégyenfoltját. Ujjáteremti Sión hegyét s dicsősége újra visszatér. (íz. 4.)

S Jeremiás ott a romok fölött hirdeti meg a nagy örömhírt:

"Büntetésed ideje immár lejárt, Sión leánya;

Soha többé nem fog száműzni az Úr"! (Jer. siralmai, 4. 22.)

Előbb azonban lássuk, mi történt az elhurcoltakkal Babilonban.

If1 '£)© üü -rl©U3-rii',i A város elfoglalása után a nép

színe-javátösszefogták, csoportokba osztották és útnak indították a messzi Babilon felé. Isten népénekkeserves keresztútja volt ez az út. Sokan nem bírták ki a borzalmas menetelés szenvedéseit. Azokat ott hagyták az út mellett. A többség azonban megérkezett a hódítók országába. Lehettek vagy 60-80 000-en az elhurcoltak. Igen sokan még a háború alatt meghaltak. Sokan pedig elmenekültek a közeledő vész elől. Ki Egyiptomba, ki a környező tartományokba.

Csak egy kis töredék volt még otthon a választott népből. A szegények, a zsellérek, a proletárok, juhpásztorok. Ezeket nem bántotta Nabukodonozor. Tőlük nem volt mit félnie a roppant birodalomnak.

A zsidókat kemény kényszermunkára fogták Babilonban. Később azonbanmeglehetős szabadságra tettek szert. Adatok vannak rá, hogy nemsokára már viszonylagos jólétben éltek, sőt még "gazdagok" is akadtak közöttük. Lassan megengedték nekik, hogy egy kis házat építsenek maguknak, kertet ültessenek, családot alapítsanak. Úgy látszik, hogy még külön városaik is voltak.

A deportáltak csak később értesültek a jeruzsálemi templom pusztulásáról. Ezekiel próféta ugyan (akit szintén elhurcoltak a kál-