A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1966-01-01 / 1. szám

6- Kicsi Messiás, - jött gondolkodás nélkül is nyelvemre a szó - a mennyei fényes angyalok megjelentették nekünk születésedet. Azért sietve eljöttünk, hogy üdvözöljünk téged. Már nagyon vártuk eljöttödet. Mi a te néped vagyunk, s te a mi Urunk, Üdvözítőnk vagy. Ránk mindig bizton számíthatsz. Ha valamiben megszorulsz, üzenj csak az öreg pásztornak, s segítségedre sietünk. Amink van, mindig megosztjuk veled. Most is hoztunk egy kis ajándékot, szegénységünk szerént. De ugye, te nem veted meg a szegény embert, mert nem a gúnyáját, hanem a szívét nézed...

A Kisded oly értelmes arccal hallgatott, hogy máig is meg vagyok győződve, megértette minden szavamat. Gyengéden megcsókoltam kis kacsóját, jászolához tettem ajándékomat s félreálltam, hogy helyet adjak Lévinek, aki már ott szorongott mögöttem.- Kicsi Üdvözítőnk, - kezdte Lévi - köszönjük, hogy eljöttél közénk, shogy megengedted, hogy mi lássunk először téged... Többet nem tudott szólni a máskor bőbeszédű ember, csak nézték egymást, boldogan, meghatódottan. Nem is volt ott szükség szóra, a szemek beszéltek egymással. Szemekkel pedig többet lehet mondani, mint nyelvvel. O is megcsókolta a gyermek kezecskéjét s letette ajándékát az enyém mellé.

A kis Áron egyszerűbben oldotta meg a dolgot. Letette ajándékát s mindjárt kézcsókolással kezdte. Azután oly lángoló szeretettel nézett a kis Krisztusra, mintha csak ezt omndaná;- A szívemet adom neked kicsi Messiás. Fogadd el, itt hagyom nálad. Legszívesebben én is itt maradnék, s holtomig szolgálnálak téged.

S a Kisded is oly nagy szeretettel nézett rá, mintha csak azt mondta volna:- Te adtad a legértékesebb ajándékot Áron. El is fogadom. S ha most el is kell válnunk, fogunk, mi még találkozni, s akkor valóra válthatod vágyadat, mellettem maradhatsz.

Áron erre örömében még egyszer megcsókolta a kis Jézust.- Üljenek már le egy kissé, s mondják el, mi is történt, - kínált minket hellyel a férfi. S máris közelebb tett a tűzhöz három szikladarabot.

Leültünk tehát, vigyázván arra, hogy a Kisdedet is mindig szemmel tarthassuk. Mert olyan helyes kis gyermek volt, hogy öröm volt szemlélni.