A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-11-01 / 11. szám
Orbán Miklós S.J., Róma 41 ROMAI ELEIKEPEK XXII. Karácsonyi vásár a Piazza Navonán A Rózsafüzérárusok-utcájában már régen nem árulnak ragyogó üvegszemekből és sápadt gyöngyökből készített olvasókat. De árulnak antik bútort, ezüstöt, porcelánt, szobort és festményt. Bolt bolt mellett az inkább sikátornak beillő szúk utca során. Az antikváriusok kiszorítottak szinte minden mást. A tíz év előtt még szurtos sáros utca egészen megváltozott, újra aszfaltozták, nem szabad többé az úttest fölött szárítani a lepedőket, két-háromszázéves aránylag fiatal házaira stílusos lámpákat szereltek és így télen, késő délután, ha végigmegy rajta az ember, mintha múzeumban járna. Akad persze limlom, vacak-kacat elég, de vannak szép darabok is és a tetszetős utánzatok között nem egyszer igazi csodára is bukkan az ember. De általában valami bágyadt melankólia lengi körül a kira- katokbandíszlőnippeket. Napoleon porcelán katonái, rokokó csipkék, teliidomú barokk szentek, kimustráltbíborosi térdeplők, biedermeierhez hasonlító dáma-íróasztalaok, soha többé ketyegésre nem bírható állóórák, fakuló japán legyezők, kandalló elé akasztható réz lapát és piszkavas, ebédlőkészletek maradványai valamelyik levitézlett patricius ház asztaláról és még mennyi minden. Van üzlet, amelyben csak régi csillárokat árulnak, van amelyben csak képkereteket; és van, amelyben csak nyomatokat. Aki szórakozni akar, csak kezdjen alkudni, háromnapig föl-lelicitálhat s közben megismeri a római temperamentumot. Ezen a Via dei Coronáron megyünk a Piazza Na- vonára, - magyarul talál így mondhatnánk: a hajók tere - Európa akármelyik híres terével felveszi a versenyt. Nem olyan tágas és márványos, mint a Szent Márk tér Velencében, de settecento házainak meleg barna színe a nap minden szakában az ég azúrjával más
