A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-08-01 / 8. szám
26 ja végigvenni. Ezért János pápa elrendelte, hogy a javaslatokat vonják össze ill. rövidítsék. így a világiak apostolkodásáról szóló javaslatot is át kellett dolgozni. A javaslat teológiai megalapozását szolgálóelsőfejezeteit az egyházról szóló javaslatba dolgozták be. A jogi kérdéseket az egyházi törvénykönyv revíziójára hivatott bizottság jogkörébe utalták, a szociális feladatokkal foglalkozó fejezeteket a 13. javaslat szerkesztői kapták meg. A javaslat második kiadása 1963. áprilisára már elkészült. Ezt a zsinat munkáját koordináló bíborosi bizottság jóváhagyása után a zsinati titkárság a püspököknek megküldte. Úgy tervezték, hogy a javaslatot a második ülésszak napjaiban terjesztik elő. De a másodikkiadását is hosszúnak találták, tehát újra át kellett dolgozni. Ezt a harmadik kiadást a püspökök 1964. májusában kapták meg. A har- madikülésszaknapjaibanvégre sor kerülhetett a javaslatbenyújtására és első olvasására. A zsinat 95. munkaülésén a szerkesztőbizottság elnöke, Cento bíboros terjesztette a javaslatot a zsinat elé, szövegét Hengsbach esseni püspök ismertette. A szkéma vitája 5 munkaülésen folyt le. A szöveget 66 zsinati atya és egy világi auditor, Patrick Keegan, a Nemzetközi Keresztény Munkásmozgalom elnöke bírálta. A vita során elhangzott észrevételeknek megfelelően újból átdolgozták a javaslatot. Ezt az újabb kiadást már szavazással a zsinat a negyedik ülésszak második témájaként bírálta meg. A javaslat szövegét 16 részre vágták. Mindegyik részt külön bocsátották szavazásra, majd 6 globális szavazásban a püspököknek az egyes fejezetekről kell véleményt mondaniuk. A szövegmódosításokat a zsinat három kongregáció generálison jóváhagyta, majd az egész javaslatot szavazásra lehetett bocsátani. Ekkor a javaslatot a 2208 szavazó közül 2201 elfogadta, 2 visszavetette, a semmis szavazatok száma 5 volt. A javaslat további sorsa már a pápától függött. VI. Pál pápáéi is rendelte, hogy a világiak apostolkodásáról szóló szkéma november 18-án nyilvános ülés keretében kerüljön véglegesen döntő szavazásra. A második vatikáni zsinat 8. nyilvános ülésén a püspökök a javaslatot újra megszavazták. A javaslatot a 2307 szavazó közül 2305 elfogadta, 2 elvetette. Az ellenzék a szavazók egy ezrelékét sem alkotta. A pápa a rendeletet jóváhagyta és kihirdette. 1966. június 29-én, Szent Péter és Pál apostol ünnepén lépett érvénybe. A rendelet bevezető részében a zsinat kijelenti: az Isten népének az apostoli tevékenységét eredményesebbé akarja tenni, ezért fordul a világi hívekhez. Ezekre ugyanis nem kis felelősség hárul és az egyháznak küldetése teljesítésében a világi hívek apostoli tevékenységére szüksége van. Mindenkereszténynek kötelessége az após-
