A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1966-07-01 / 7. szám
28 díjazása (missziók, 40 órás szentségimádás, stb.) legtöbb helyen szabályozva van. Mint említettük, legtöbb helyen a stóla sem az övé, kivéve a mise díja. Régebben szokásban volt az ún. karácsonyigyűj- tés, mely a papnak rendkívüli jövedelme volt, de ma már igen kevés egyházmegyében engedélyezik. Természetesen ehhez járul a pap természetbeni javadalma (lakás, fűtés, világítás és a háztartási kiadások) fedezése az egyházközség pénztárából a püspök által engedélyezett kereten belül. 5e Ha valaki minden évben figyelmesen átnézi az egyházközségi zárszámadást, melyet legtöbb helyen ,a hívek számára, is hozzáférhetővé tesznek és összehasonlítja a rendes és rendkívüli bevételek tételeit (főleg olyan plébániáknál, ahol iskola is van) rögtön meg fogja látni, hogy aránylag milyen kevés az a "ménkű sok pénz" a szükséges kiadásokhoz képest; annál is inkább, mert igen sok "jó keresztény ember" ma is csak a 25-50 centjét teszi bele a kosárba, mint 25-30 évvel ezelőtt, holott ma 25 centért vagy 50 centért csak negyedannyit lehet vásárolni, mint régen. Ezek után tehát nyugodtan aludhat minden nyugtalankodó lélek anélkül, hogy külön egyéni számadást kérne papjától annak "sáfárkodásáról". E sorok írója többször volt plébános. Annak idején így nyugtatta meg a nyugtalankodókat:- Hisz Ön a papságban, mint az egyház tanítja?- Már hogyne hinnék, hiszen kellenek a lelkünk üdvössége miatt.- Nos, barátom, ha egyetlen halhatatlan lelkét rá meri bízni papjára, nyugodtan rábízhatja a pénzét is. Sajnos, sok ember nem így gondolkozik. Az biztos, hogy mint mindenféle foglalkozásban, egyházi vonalon is, voltak és lesznek hűtlenségek. Hiszen még az apostolok testületében is volt egy, aki a "pénz miatt" tett szert történelmi hirhedtségre. Igen sok ember fejében csak ezek az aránylag ritka esetek motoszkálnak és ezeken keresztül akarnak ítélkezni mindenkiről. A helytelen általánosítás, sajnos, "áteredő bűne" még a jó keresztényeknek is. Legyünk tehát nyugodtak afelől, hogy a 7. parancsot az egyház is betartja; az emberi gyöngeségek ellen pedig, mint láttuk, igen hathatós ellenőrző szerkezetet épített bele anyagi javainak kezelési gépezetébe. Az okosnak ennyi is elég. A nem-okosnak meg úgyis hiába beszélünk.
