A Szív, 1966 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1966-04-01 / 4. szám

Orbán Miklós S.J., Róma 41 Hogyan kormányozta a pápa a régi időkben az Egyházat ? A Szent Péter tértől nyílegyenes út vezet le a Tiberisig. A ba­zilika kapuján kilépve tekintetünk átsuhan a tér felett. A tér és a la- teráni egyezmény emlékére vágott sugárút között fekszik a Defensor Civitatisról, XII. Pius pápáról elnevezett terecske. A Vatikán állam sajátos nemzetközi helyzetének köszönhető, hogy ez a négyszög, a- melyen jobbra-balra csak az autók száguldanak, külön tér lett, jól­lehet teljesen egybeolvad a Szent Péter tér hatalmas mezejével. A dolog nyitja abban van, hogy a Szent Péter tér a Vatikánállam terü­letéhez tartozik. Ahol Be mini két oszlopsora egymáshoz hajol, mint­ha a kört be akarná zárni, a gránitkövezeten márványszalag fut vé­gig. Amikor a németek megszállták Rómát, ez a márványszalag volt a szuverén Vatikán állam határa. A térre senki katonának belépnie nem volt szabad. A katolikus bajorok, meg a többi katolikus vidékről verbuvált Wehrmacht katonák, ha meg akarták nézni a Szent Péter bazilikát, letették az egyenruhát és "civilben" lépték át az országha­tárt. Hitlernek természetesen jobban a szívén feküdt, hogy katonái ne imádkozzanak Szent Péter sírjánál, mint a pápának, hogy a német tankok ne tegyék tönkre a tér kövezetét. Amikor Mussolini, palotá­kat áttelepítve, és összeroskadásra készülő sikátorházakat lehordat- va utat nyitott a Tiberisig, sokat tanakodtak azon, hogy ez az út mi­ként torkolják a Szent Péter térbe. Az út elkészült, a torkolat kiépí­tése a háború utánra maradt. Az 1950-es szentévre szánta rá magát a Vatikán, hogy az út elejére is, meg végére is egy-egy szép palotát építtessen. Az Angyalvárnál kezdődő Via della Conciliazione két ol­dalára katolikus mozgalmi székházak kerültek: az Akció Katolika székháza és a Pius palota, benne az 1800 férőhelyes kongresszusi teremmel. Ahol az út a Szent Péter térre torkollik, ott is két palotát

Next

/
Oldalképek
Tartalom